Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

aeg. Ha hitfány a lóhar, akkor a hátrend se vastag.Ha nagyon jó, akkor a hátrendet ek kicsit széthúzzák, de nem teréttik el. Két-három napig szárad igy, asztán vazsvélláve mekforgattyák, hogy a másik felé is száraggyon. A ződ kéről föllü. Igy szárad újra két napig is. Ha nincs illenkor eső,akkor igén kiváló takarmány van belü. A lóher levele nem zuzik lé, csak száródás közbe mőgbarnól, feketedik. Ezér is hijják feketelóhernek. A szároz lóhert petréncékhe vagy bagjákba raktyák, vagy ha eceerre gyün érté a szekér,akkor ném is petréncézik, hanem kies csomókba raktyák, csirkékbe és menetközbe szedik össze és raktyák a szekérre. Ha esős az idő, és a lóher má majném szároz, akkor kis petrencékbe raktyák, és ugy égy ideig még szarod. Bteréttenyi nem szokták, mer a levele lehűl .ik, és értékét veszti. Ha sok eső van,a lóher megfeketedik,levele lehullik, csak a szára marad. Szert a lóherkaszálást e köll talányi. A jól száradott lóhert szivessen eszi a marha, tejel is ttile. A lovak is szeretik ropogtatnyi. Dicsekszik is a gazda, ha jő feketélóhert étet. A lóhert a pajtába raktyák, ős onnajd etetik tisztán. Sem rázzák. A lóhert sárira is még lehet kaszányi.Sőt előfordól, hogy még harmaccor is. A sarilőherbü hannak maglőhert is. A lőhemek száraz időben nagy ellenségé a kosz,amit hivatalossal! arankának mondanak és irnak. A koszos lóherbu a koszt kükaszállák, kükeringetik, és mégétetik a marhákká. Az aggba ritkábban van kosz, de a sari könnyen koszosodik. A koszos lóhert csak nyersen étetik, kii alig szarod. Nyersen szereti is az állat. Kaszányi agra is még sárira is akkor szokták, mikor a gubáját kttdobta, mikor szépén virágzik. A magnak hagyott lóher gubája mégfeketedik. A gazda mégtapogattya a gubát, megérzi, hogy van-e benne mag. Szároz időbe könnyen mékkukacosodik. Ha puha a lóherguba, akkor a kukac megette a magot. A gazda a tenyerébe kttdörgőli a guba-