Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

I. Erdőgazdálkodás

Ha evásik a fejsze, aegköszörőlik vasmeccóve. De ha nagyon ®7á»ik, akko aá pofás. Evüszik a kovácaho ős kfihnzattyák.Szokták köszörőnyi a fejszét köszörűkővön is, hajtőkön. A követ forgattyák, a fejszét rányoagyák és köszörőlik. YasaeccŐzés ntán kaszakőve is köszörőlik. A plankács és bárd nyele is gyertyánfába van. Aszt néa vüszik a kovácsho, magok köszörőlik. A ritőkapa nyele is gyértyánfa.Kükalapállák.A jő ritókapába ollan acél van, hogy fog-gya a fát, gyökeret. A faválln csinyálásáná használlak a szalukapát,aminek a nyaka görbe, oh hogy bele lehet veié vágnyí a melledésbs és a vállo fenekét siaára lehet tisztáznyi. A fürész fogéját rendeséén magyarőfábo csinyállák. A haséttófttrésszét gyértyánfábu.A fűrészt vasmeceőve éleséttik, mecoik, reszelik. Tan háromszéglető,aég uj jabban lapos reszelő is. A vásott fürésznek ojj fogakat vágtak a fürészvágok. Bégén jártak falom falóra.A fürész legnehezebben fog-gya ott, ahon csomót, gScsöt talál) ahonn ágheles. A deszkában esst pé tér szegnek monygyák. A faragóbakot és fürésszőlőbakot fábo csinyállák. A faragó bakba szeget se vernek, üf fűrészelik be ferdén, hogy a beső felé széléssebb, a bak lábát meg of farag-gyák, hogy a be

so felé széléssebb és od dog-gyák bele, hok kü ne essék. A haséttóbaknák a tetején van kis z-e, a lábak kötfö vannak léccé, hogy erttssen állon. A csaptatókáforkát és csaptatőaazzagot magok készéttik. A callstokot botba veszik.Ugyancsak az ácsceruzát is. A vasmacskát a kováccse csinyátattyák. A vasmacaka eggyik régin hosszába,a másik végin kérésztirányba van laposra kalapévá, hogy a fába a szála irányába könnyen mennyén. A faragóbakra a fa keresztbe van tévé. Az erdősöknek van ollan mórósz érkeze tük is, amivé a gombfa átaéretit éccérre mérik. Eb. hosszi száron két derékszögű rész van. Sggyiket hoznyi lehet 3 a hosszi száron lé lehet olvasnyi a fa átméretét. A pinté-