Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

I. Erdőgazdálkodás

régén még szokták győjtanyi és dróton magy mazzagon csórták mii denszentékkor,mikor a temetőbe mentek és a sírokon a római katolikusok gyertyát égettek. A rén, redves fa sötét éj je világétt, vannak, akik fenek tttlö. /TJ1 láccik, mintha égne vagy valaki lenné ott/. Erdei melléktermékek A régi időkbe az erdőkbe a fakitermelés mellett jő hasznot adott a makkszedés, kíilönössen a btikmakk. A bukmakkoc vették még legdrágábban. Ezen kivül a tölgy- és csermakkot. A makkot az állatokke is étették, hisztak tőlö.A disznók csak a hizlalás végén kaptak kukoricát.A csermakkot legkevésbé étté még a disznó. A bttkköt legjobban szereti. Aszt az emberek is megeszik. Eropoktattyák, mind a napraforgót vagy a tökmagot. A cser- és tölgymakkot szeménkint szedik föl. A bttkkmakkot pedig uv verik lé, hogy a fa alá pényvát vagy ponyvát teréttenek, abba összehajtyák. Vagy pedig • uh '.agy összesöprik és falapátte, vagy szakasztőve zsákokba merik. Asztán lé szokták eresztenyi szérostán vagy baktérrostán is, hogy a szemetét ki fuj ássák beltlllő.A makkot a kereskedők vették még. Helbe gyüttek érté, nem köllött szálléttanyi. Ugyancsak megvették legújjabb időkig a gubacsot is. A kocsányos tölgy teremte. Én magam is sokszor szettem gyerekkoromba,abbu csinyátam pénszt magamnak. Aszongyák, hogy abbu téntát is fősztek. Igén jó jövedelmet jelént a fenyőfa tobozának gyűjtése is. Eszt fenyőgubának nevezik. Fára mászfa szedik. Nem úv verik vagy rázzák le, mind a makkot. Néha tél elején a fatermelés mékkezdésékor győjtik össze a ledöntött fák ágairu. Csak az állami erdőgazdaság folat gyantást is. Ide csak munkásként mennek a lakosok, de maguk nem foglalkoznak veié. A fenyőfa déli részén a kérget tavassze leszedik és mikor az ttdő fömelegédik, karcoló késsé srégén V alakú huzogatásókat repéttének és a V alsó csucského teszik a virágcserépho hasonló edént, amibe gyűlik a gyanta. Mikor mégtelnek a