Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)
I. Erdőgazdálkodás
Ezeket köbméterre mérik. Hasogatnak belttllö dongát is. 1 hitfánnyábu, a tetejébü ölfa is készül. Az ága is jé gyönge nyári tüzelőnek. Légértékéssebb a tőfa. Palló, deszka, ajtóés ablaktok készől belü, meg a dongába hordó. Kemény fa, nem rohad, tartós. Bégén a boronaépületék talpa is tőfa Tót. Legszijősabb a réti tőfa. Jobb, mind az erdei. Tőfábn nem hannak ollan hosszi rönköt, mind fenyőfába. Fenyőbü megbánnak 20-25 méterest is, eszt monygyák pilótafának, vagy szálfának is,de inkább pilótafa. Bükfábn is hannak rönköt,leginkább hámozási rönköt, de ogyanillen a késelési rönk is. A gyárba dógozzák föl.A gyértyánfábu igen jő szerszámfa készől, fejszényel különössen, de leginkább tűzifának használlak. Bányafát hannak tő-, cser-, agáca-, fenyő-, bükk- és gyértyánfábu is.A bányafa réndszérőnt gömbölü fa. Gyertyánba és bükbü készől a pillér. Gömbölü fa 24 cm. átmérőig. Bn nincs kérgezTé. Hossza 120 cm. A végire a köbtartalmát ütik rá kalapáccsá: 20-25 dm 3 . Másféle bányafa 1,50-tü méhet 2 méterig s tovább lehet 2,20-as 2,50-es, egészen 6 méterig. Ez is gömbölü. Az agácot, csert és tőfát kérgezik, csak a végén 10-15 cm. hoszszan nincs lekérgezvé, hob bele né hasaggyon.A fenyőt egészszen lékérgezik. An nem hasad el. Termének cserbü 1,20-as bordalé cet, vagy bányalécét is. Annak hasogyatták fö a cserfát. Bányádészkának hannak cserbü 2,40-est, és 4,80-ast. Mindég a duplája. Az a méret köll nekik. A tűlevelű fenyőfán küllü a többi fát lombfának monygyák. A rönköt lombrönknek. A vadkörtefa és vadcserésnyefa törzsét is rönknek haggyák meg.A körtefába mozsarat szoktak csinyányi,a cserésnyefába deszkát. Ezek a legfontosabb fák* A szenyégetés = szénégetés Aszt tartya a mondás, hogy régén a fatengölös világba