Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

Mikor a burgondi leveles, aszt is szedik neki. Eszi nyersen is, főzvö is. A tököt is eszi augusztustu kezdve.Borát tesznek rá. Bégen, de még mast is kü szokta a kanász hajtanyi a disznókat a legelőre. Egész nap künn rőtak. Csak este hajtotta őket haza. A küjárő disznónak kevés annyi köll.A malacokat is kftszoktattyák. Azokke a család valamelik tag-gya is elmegy pár napig a kanász mellé segéttenyi, mer futnak. Be asztán mégszoktyák. Bső után, mikor sok gomba van, fntn&k sz erdőbe a disznók a gomba után. Megeszik. Aratás után amig a torókat fö ném szántyák a torókon is leget«t a kanász. Béggel, mikor kühajt, tavassze a disznógzart szedik buborkának. Awe ganajózzák a főggyét. A disznó hizlalása A disznói eggy éves kora után vagy két, három éves korában hizlallak. A malacbu südő lasss. A malac lehet göbe vagy kany. A göbét emsének is nevezik. A kanymalacot ktiheralik. Ibbü léssz az ártány. Igén jő hizőnak. A malacot választős korába vagy utánna küherélik. A két lábát előrü is, meg hátturu is a hasa fölött összefoggyák, a malacot a láb közé szoréttyák, a hátára fektetik és a herélő éles késsé kümecci a tokit. A heléi betömi disznózsirre. Magátu begyógyél. A vaszorájábu herélés után kühazza a hugyot. Asztán elengedik, futhat. A göbedisznőt is kü szoktak nagy korában, malacozás után herényi: miskáróllák, hogy ne görög-gyön. Jár a vidéken göbeherőlő, aki esst végzi vagy az állatorvos végzi. Csak agy érzéstelenyéttés nélkül meccik kü az anyaméhit, amibe néha a disznó bele is pusziul. De ha a hizó görög, akkor nem hizik meg. A hízónak sok moslékot, tököt, krumpit annak, hogy a gyomra kütágóllon. Masinálás után Őccé'rre darázzák. A*rpa,záb jő neki. Aszt szokták mondanyi, hogy mesztélláb lehet disznót hizlanyi. Tehát mikor még mezítláb lehet jámyi. lorán