Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

hogy a föcskék azon pihennyenek meg, mer a fécekbe a kicsinyék rannak, nem férnek bele* A mastanyi szarvasmarhákat csiramarhának nevezik a régi szilajmarnák mellett. A szarvasmarhákat legetetnyi is szokták. Bégen többet legetettek, mind mast. Régén vótak legelők is. A rétkarajok, az erdők tisztással. Le szokták legetetnyi a taligaút akat is, amikor kötélén legetettek. De máskor szabadon hajtották őket. Naptyába kéocér legetetnek. Réggé korán, mé*g délután. Csak amikor befog-gyák őket, akkor vannak istálőba és étetik őket. össze a réteken szabadon legetetnek. Nem veszik figyelembe a mögyét. Az őrzőgyerekek szoktak kukoricát aütnyi. Vigyáznak azért, hogy a marhák kárba ne mennyének, ne legellek le a répát, kábosztát, ne mennyének lőherbe, mer főfujónnak. Á sarilóhertü mé'g a harmadiktu is könnyen föfujődik a szarvasmarha. Higtrokározzák, a horpaszát kttbökik,ha el akar pusztónyi. A tehén testének részei Fejé, szarva, szemé', fülö, ora, oralika, száj a, nyelve, lebenyéje, sődérgya,háta, ődala, basa,fölöttö a horpasz, hasalla, tőgyi, csöcsi 4 nagy,2 kicsi,combgya,csipőjö,farkatöjjö, farka, ennek végin a pemet, valoga, pőrája, csánktya, lábszára, fükörme, csuklója, hasétott patája vagy körme. Postaut mellett a tehenet is patkollak, ha puha a körmi vagy ha lépés közbe für. Lapis patkót ver rá a kovács. A tehenek hajtása Jobboldalon mégy a hajszás, balra a csás. Jő lábának köll 1 ennyi a csásnak, mer az mégy rosszabb uton mindég. Szántásná is. Inditás: ne. Megállás: ha, hahe, haaa. Hátra: humek. Balra: hakk, hakk-hahe. Jobbra: hikk. A béres előtte mégy vagy baloldalon haladva a szekér mellett hajtya a mar-