Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)
I. Erdőgazdálkodás
tis tuskó* maratt.A rönköt kettőtühat méterig haggyák még vagy még több méterig is, ha ollan a fa. Calstokke mérik kü. Ahová mérték oda fejszévé gyeiét vágnak. Bá szoktak hannyi öt centit. Annyive hosszabb. Ott fürésszőlik el. A szebgyét ih haggyák meg. A rönköt asztán elszálléttyák. A vékönnyabbgyát ott helszinen kü is farag-gyák, különössen a fenyőt, A faragás Amillen mértékre küaggyá, nf farag-gyák. Lékérgezik jobru balrn, ahnn lé lehessen csaptatnyi. Háteszik a fát a faragóbakra, vagy csak rövidebb fára, beleütnek év vasmacskát, amit ácskapocsnak is mondanak,ha mindkét végé étyformán hegyes. Mikor lé van kérgezvé, akko megmérik calstokke mindkét végit etyforma vastagra, és ceruzáve gyeiét csinyának, ahová a csaptatőmazzagot ráteszik*A csaptatómazzag vagy zsinór 10-16 méter hosszi erüs mazzag, amit föcsavarnak a rámára, ami lehet ollanforma is, mind a kereplő vagy másforma. A mazzag végin ék kis fa van, amivé mégfog-gyák.Azon bellü van ék kis drót vagy régebben vót ek kis lapos fa, ami kü vót fúrva, amibe be vót füzvö a csaptatómazzag vagy ha más nem hát ék kis kőtágő fa vót, amivé a mazzagot belenyomgyák a föstékbe.A fösték mindég piros. Régen az edénnyét fábu csinyáták és csaptatókáforJcának monták. A mazzagot széfmértekre ollan hosszira húzzák, mind a fa hossza. Asztán az éggyik az 'éggyik véginn,a másik a másik régim ráteszik a mazzagot a gyeire és eh harmadik ember vagy ha rövid a fa, akkor égygyikük mégemeli függőlegéssen a mazzagot, ezzel az küfeszől, és elengedve megfog-gya a fát. Hosszi, piros vonalat hagy. A mazzag helés fölemelésé a legfontossabb, mer ha fére csap, eromlik a faragásse a fa, ha nem csaptatnak utánna. Csaptatás után beleverik mindkétfelü a vasmacskát, és kezdik a faragást. Régen naf fejszévé hőkkáták is a vastag fát, uh hogy éb balkezes, még éj jopkezes egymásse szembe átak,és vágtak ékforma részt. Mikor mind kétfelü kühókkáták, akkor egyik innejd a másik onnajd faragta.A hókkák kö-
