Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

IV. Szőlőtermesztés

főznek, söprüpálinkát. A hígabb söprnve Obiéttik ki a sürejét. Tizze nem szokták. Vagy csak szüksógbü. Két hónap múlva újra fejtik a bort. Ekkor már ném igen van söpreje.ősszel a szüret előtt is lefejtik az óbort. A rosszul kezelt bor a kamrába nyáron megnyóllik, ném akar csöppennyi, de ha mégfejtik, azér mégjavól. Az is előfordől, hogy a bor mégeccér mégforr. Addig ném tisztéi még egésszen. Cukor marad benne. Idés marad ék kicsint. Ha éccérre lefójtyák a mustot, akkor is idés marad. Must marad vagy idés bor. De a rendes bor elveszti a must idéssógőt, savanyodik is. De az ném jó ha ecetésédik. Legföllebb borecetnek való akkor már. A szőllőt Össze fötőttik, ganajoznyi is össze szokták. A karón fölltt dobnak ev vella ganajt, mer a leve lének fői. A ganajra fődet is tesznek. A szőllő felső végén van a szőllőfejel. Lábakra lécéket szegeznek, arra szőllőt futtatnak.

Es is lugas. De otthon a házaknál futtattyák föl a szőllőt, ez az igazi lugas, ír nyákot ad. likőr ujborbu elősször isznak,agazda köszöntőt mond, néha tréfássan: Ménybe-ménj be. Hossz bort és jó vizet nem ivott az écceri ember. Jó a szőllő lágy kenyérre, tartja a mondás. A szőllőt ősszel,vagy nyár végén szőllőpásztor őrzi, akinek sorkosztot annak és fizetést két mázsa búzát ős mustot pár literre jószántukbu többet is,mind ahogyan fogatták. A szőllőpásztor rendszerint szeptember égy-től őrzi a szőllőt szüretig. A szüret idejét a hégykössőgi közgyűlés állapéttya még. Régén a szőllőhégyekén még vőt szervezve a hégykösség. Annak csak azok vótag tag-gyai,akiknek a szőllőhégyéa szőllőjük vót. Bggy ember lehetett több hegykősségnek is tag-gya, ha több hegyén vót szőllőjő. A tagok maguk közül választottak éggy hegybirót, választottak mellé előjárőkat , hegykössógi elójárókat. Iötej.ességük vót a hegyi ügyek intézésé. Vigyásztak, hogy a gyepű mindenütt jó legyén. ó"k hiva-