Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása

nem vágtak és igy hetenként friss hust ehettek. A rántott hus készitését tőlük tanulták a palotai asszonyok. A "régi konyha" előnyeit a szabadtüzhelyes konyhával szemben csak negativamokkal tudják kifejezni: nem huzatos, nem hideg, nem kormos, ezért tiszta. Az ételek nem kormosak, izesebbek, változatosabbak, mint a nyilt konyha idejében. Mivel az ételeket már változatosabban tudták elkésziteni, a heti étrend sem volt olyan kötött, mint korábban. A ház berendezése, és ezzel együtt a család élete is lényegesen megváltozott a konyha lepadlásolásával. A konyha már nem hideg, huzatos. Azonkivül a tűzhely a sütés-főzéssel egyidejűleg be is melegiti a helyiséget. Ezzel szemben a szobában már nincsen kemence, igy az hideg helyiséggé válik. Kézenfekvő a megoldás, hogy a család kiköltözik a konyhába. Igy érkeztünk el a fejlődés mai fokához, ahol van egy konyha, amely háló- és lakóhelyiségül is szolgál és van egy tisztaszoba, lényegében lakatlanul. Esetleg, ha nagyobb a család és helyük is van, berendeznek egy hát sószobát. A konyha azonban akkor is megtartja lakószoba jellegét is. 3_. _Ma i _k o_nv_ha Eztán áttérünk a ma használt konyhatipusok ismertetésére. Ma ugyanis több tipust kell megkülönböztetnünk. Elsősorban különbséget kell tennünk a földművesek és az ipari munkások konyhája között. Mielőtt azonban érre rátérnénk, a két rétegnek egymáshoz való viszonyát kell megvilágitanunk. T.i. a parasztok és a munkások közé szoros határ nem húzható a következő okok miatt. A palotai munkásság nagy része, ellentétben sok más város munkásrétegével, - nem bevándorolt, hanem bennszülött palotai, /itt most nem az első fejezetben emiitett, ujfalusi beköltözött munkásokról, hanem az öregfaluban élőkről beszélünk./ Közelebbről, ezek a munkások helybeli paraszt környezetben nőttek fel és még most is abban élnek. A gazdasági helyzet változása kényszeritette ő-