Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

I. 1 kart, fakurt mellett a székelyek a pasatorkttrt

. nyirfaktirt

, hárskürt, szádokkürt vagy zádogkürt nevet is használják}

1 az Alföldön ismert valamivel kisehh változatnak a kanásztHőkhöz hasonlóan víaiduda

, dnda /ha pl. fűzfából készült; fűzfadada/ a neve. A havasikttrt kifejezést a nép nem ismeri. A szakirodalomban először Bartók nevezi így a fakürtöt.

2 II. A legfejlettebb változat a székely fakttrt 15002500 mm hosszúságú egyenes, kónikus csövű természetes trombita: as általánosabb forma alsó vége pipaszerűen felkunkorodik. Leginkább juharfából készítik.Olyan fiatal fát keresnek, aminek alsó részén a leendő kürt pipájának megfelelő görbület van} a görbület alatt vágják el. A fa kérgét lehántják, majd mindjárt - szárítás nélkül - fejszével hosszában két egyenlő részre hasítják és mindkét rész belsejét kivésik, görbééit! vonőkéssel simára kivájják. A kivájt két darabot pontosan összeillesztik s három-négy helyen drót-kötéssel vagy drótból készült kapoccsal szorosan összekötik.Az ereszték mentén fenyőfából szedett és kisebb edényben tűsön olvasztott gyantával /a székelyek "szurok"-nak nevezik/ betapasztják, majd a vékonyabb végétől kezdte nyírfakéreggel - "tidóval" - szorosan betekerik* Bagasstáa és hésagtömés céljával többnyire a tekerés alá külön is szoktak fenyőfagyantát csöpögtetni. A nyírfakérget lehetőleg mennél hossszabb szalagban hasítják le fiatalabb nyírfáról olymódon, hogy előbb bicskával annak törzse körül csigavonalban haladva, kiszabják a fán a megfelelő szélességű sávot /40-50 ma/} utána pedig késsel, kés segítségével, lehúzzák a kiszabott darabot. Ha a nyírfakéreg nem elég hajlékony, akkor tekerés előtt melegvízben áztatva puhítják* A háncstekerés teljesen befödi a kürt farészéti vigyáznak rá, hogy annak szélei föd-