Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Takács Lajos: Mese és olvasmány egy mesefenntartó közösség életében

MKS» ÉS OLVASM

ÁNY ÍGY MBSSFINNTABTÓ KÖZÖSSfc ÍLKTÉBlH-tA parasztság sohasem Tolt álló, mozdulatlan, homogén tömeg. Mindenkor rolt a parasztságom belül bizonyos, sokszor igen bonyolult tagozódás s még akkor is, amikor a termelési eszközök nem fejlődtek a maihoz hasonló gyors iramban s a társadalmi élet alakulása is sokkal lassúbb rolt, a paraszti élet is állandó, egyenletes mozgásban, változásban rolt. Xz a mozgás igen lassan,zökkenésmentesen folyt a nem jelentette az egész paraszti élet strukturális és lényeges átalakulását. Innen magyarázható, hogy ez a kultúra,amely ebben az életben kifejlődött, a pillanatnyi helyzetnek megfelel, a paraszti élettel összhangban áll és ugyanakkor esztétikailag is magasabb szinvonalat képvisel,mint például a mai paraszti kultúra. Sz a paraszti élet és ez az élettel összhangban álló paraszti kultúra azonban ma már a valóságban nem vizsgálható, így es kérdéseinkre a fennmaradt adatokból is tudunk némi választ kapni, más esetekben viszont a már erősen elmosódott emlő kezetekből kell valamilyen képet rekonstruálnunk. Ha a régi várongi kataszteri könyvekbe tekintünk,fogalmat alkothatunk arról, hogy még a száz év előtti paraszti élet is lényegesen más volt, mint a mai. Várong határának nagyrésze néhány telkes és féltelkes jobbágy birtokában volt 8 a határnak csak igen kis hányadát tette ki a szántóföld. De igy volt ez másutt is. "Nagyapáink, szépapáink nem voltak földmives emberek - irja Győrffy István* - ... szán+

A közlemény egy 1947-ben készült dolgozat egyik részlete. A szöveget változatlan formában adjuk közre. A dolgozat Ortutay Gyula és Horváth János volt professzoraim útmutatásai alapján készült. Segítségükért ezúttal is köszönetet mondok /Szerző/.