Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása

sajtba. Fűszernek ebbe is só, paprika, bors, fokhagyma kerül. Szt a tölteléket a disznó gyomrába teszik és amikor már egyet forrt, kire szik, meg hü tik és lenyomtatják. A sajt csak nyomtatás után kerül a füstre. Az abalé tetejéről a zsirt összeszedik és a szappanfőzésnél használják fel. A többi levet a megmaradt másik disznónak adják, ragy ha nincs már hizó, kiöntik. A szalonnából 4-6 táblát hagynak, attól függően, hogy a szalonnát, vagy a zsirt tartják-e fontosabbnak. A zsirt általában nagyon szükségesnek tartják, mert azt mindennap használják a főzéshez. A zsirszalonnát összedarabolják és az ndraron elhelyezett katlanon, bográcsban kisütik. Beépitett katlanjuk csak a jómódú gazdáknak Tan, a szegényebbek hordozható, vasbádogbői készült üstházat használnak* Mindkettőben vasfazók, "bogrács* van* Fűszerek

. A disznóöléshez használt fűszerek közül a legáltalánosabb a bors, - magyar és a szegfűbors, - a pirospaprika, a fokhagyma és a vöröshagyma* Az idősebbek a husieves készítéséhez még használtak sáfrányt, a fiatalok azonban már nem ismerik. A századforduló idején "magyar disznót" vágtak. Egy nagyobb gazda házánál 4-5 disznót is vettek.hizlaltak és öltek. A szegényparasitek házánál azonban az egy disznó hizlalása is gond volt, mert a moslékot csak nehezen tudták elhozatni. A munkások egyáltalában nem hizlaltak disznót. J3._Tej^ójs jelfeldolgozás A Hl. század elején még volt Palotán közös legelő, "de azt az 1870-es években feloszlatták. íz volt a nem tagosok legelője. "Kellett a föld a régi öregeknek itt Pest mellett, igy mi nem hajtunk ki." A fellendülő kertgazdálkodás elragadta a korábbi legelő területét is. A tehéntartással a~ zonban ezekután sem hagytak fel, azonban kizárólag istállóző tartásra tértek át. Az állatok élelmezéséről ugy gondoskod-