Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása

2AA péknél sütnek, akár vett, akár saját termelésű liszttel dolgoznak. A sütésért kilónként 30 fillért fizetnek. Azelőtt kerek szakajtókat használtak, ezt azonban felváltotta a hosszúkás formájú szakajtó abban az időben, amikor a pékhez kezdték hordani a kenyereket. íz azonban még ma sem terjedt el kizárólagosan, még ma is él Palotán egy 83 éves ember, aki kerek szakajtókat készit rozsszalmából eladásra. Az otthoni sütés idejében is csak a gazdák sütöttek saját házuknál, "a szegények akkor is boltban vették a kenyeret". A munkásasszonyok ebben az időben Pestre jártak a tejjel kofálkodni, almát árulni és onnan vitték a kenyeret családjuknak. Soroksári kenyeret vittek, ezt tartották a legjobbnak. A pók megtelepedése óta a palotaiak a helyi péktől, illetőleg pékektől vásárolják a kenyeret. 2 ._p i.sznóö1 éjs Csak részben a konyhán történő és a táplálkozással kapcsolatos másik nagy munka a disznóölés. A munka menetének részletes ismertetése meghaladja a dolgozat kereteit, ezért most csak vázlatosan érintjük az ölést és a disznó feldolgozását. Malacokat, - ha nem hagytak előző évről, ami elég gyakori eset, - vidékről hoznak. Tan, aki Kistelekig is elmegy, hogy jobb fajta malacot kapjon. Szerintük nem érdemes disznót, illetőleg malacot tartani, mert nincs legelő, inkább készen veszik a hizónák valót. Hízásra akkor fogják a disznót, amikor ősszel a kukorica beérik. A húszas évekig a "mosiókgyárból", az újpesti szeszgyárból hordták a moslékot a disznóknak. Igy bizonyos fokig megoldották azt a kérdést, amelyet a legelő hiánya okozott.- Ma már nem hordanak a gyárból moslékot, csak a házkőrüli moslékkal, apróbb főtt krumplival nevelik a disznót hizlalásig, ősszel hizóba fogják. Általában decemberben, januárban szoktak ölni, akkorra hizik meg az állat. Az ölést ismerős hentessel végeztetik, a fel-