Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

- IM Birtokra «sie ti jegyzőkönyv /1887/ is,amelyben a családtagok, mint a föld és ház tulajdonosai együtt szerepelnek,néha négy testvér is, vagy csak, mint "örökösök". Ujabban, 20-30 év éta, azonban már sokszor életében elosztja a főidet és a szálláskertet az apa a fiai között, mert azok félnek, hogy "másra Íratja*.! lányok azelőtt szintén földet, ajabban inkább pénzt kapnak.Az öregeknek hagynak pár holdat, ha lehet, ha nem lehet, vállaják,hogy kiadják a termésből a részét, amiért viszont dolgoznia kell a gyerekei számára./Persze ezek as osztozkodások rengeteg per-patvarral járnak s a folyton növekvő földéhség megkeseríti a családok életét./ A fink sokszor továbbra is együtt gazdálkodnak,legalábbis bizonyos fokig,amit éppen as őlaskertek tesznek szükségessé. Az dlaskert "portáját" szétosztják egymásközt formailag, de nem mérik szét, csak egy karéval jelzik a határt. A telek ugyanis nem aprózódhat el, mert kell a nagy hely a csépléshez és a kazlaknak. Az istállóban vagy együtt tartják az állatokat, mint pl. Kis József és János, vagy megfelezik az épületet, mint Pnnyi Albert és Gyula, továbbá a "leleghadból" Nagy Mihály és Nagy János. Az ilyen végleges különválás a "szétválakozás". Néha csak az egyik testvéré marad az istálló, pl. Kis Ferencnek két testvérével közös a telke, de az istálló az övé* Bart a Imrének csak állatja van, mostoha testvérének csak földje, ezért az utóbbi bányába jár, az előbbi pedig műveli a földet, használja az istállót és ugy gazdálkodnak közösen. TTj istállót is építenek, ha van hely, pl. a Barta Gergely féle telek egy részén, veje Mező István épített pár éve istállót. A telkeken az összetartózó családtagok együtt rakodnak, a csűrt is együtt használják. Az olyan rokonnak, akinek nincs szérűje, szintén adnak helyet rakodásra és a cséplést is a tulajdonossal együtt végzik el. Néha csak a rokonok használják az őlaskertet és. nem