Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

a toll} kacsát keresőt, is udvaron a hidas tetején ran legtöbbnyire a ketrec,abban vannak télen.Tavasszal a konyhában, az ágy alatt keltetnek, "f

erslagban", rostában. írpát, ocsút adnak a csirkéknek. Pár napos korukban kikerülnek as udvarra, vagy a szérűre "a libákkal meg kimennek a kislányok as erdőszélre".A szük udvarokon nem sok szedegetni valót talál a baromfi, a kis kertet viszont könnyen megdézsmálja. ízért nem szeretik tartani, még annak a kedvéért sem, hogy a nyaralókat könnyen ellássák hússal. Sok kárt tesz köztük a kánya, a "karoly", meg a róka. Utóbbi veszély az ólaskerteknél is fennáll, de ott szabadon járhatnak, több ennivalót találnak,ezért viszik ki "néha már pár napos korában az egész bandát". Ott jászol alatt melegen vannak, később pedig, különösen cséplés idején, jól élhetnek. Később ocsút visznek ki nekik.Rossz edényből isznak.ősszel újra behozzák őket a házhoz. A baromfi kint tartásának szokása ujabban terjedjault évben még sokkal kevesebb volt belőlük kint. íllitőlag a baromfivéss is kevesebb kárt tesz itt köztük. g. / Kisállatok Kevés kutya van a faluban,némelyik kimegy a gazdájával a "tanyára", de ott nem marad meg egy se. Macska viszont bőven van kint, néhol négy is egy istállónál, az egereken meghíznak és a fejeskor is kijár nekik a tej, amit a gazda rossz kis tányérban elébük tesz. h. /Méh Méhe kettőnek van a faluban, az őlaskertekben senkinek sincs. Igy méhes áll csak ott, évek óta használatlanul, több nem is volt. A faluban modern kaptárokban tartják a méhet a meredek udvaron. Legelő, legeltetés A legelőkről a következő régi adataink vannak: 1720: "tiszta legelője nincsen, csak az erdőben, a