Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

1744-ben "Nagytálya területén Tan kijelölve számukra szántóföld". "1766-ban uj lakos költözik be, aki az erdő irtásáért 2 évig mentes a jobbágyszolgáltatások alól. Földje az urbárium szerint másod—osztályú.! jobbágytelkek 1/8 6/8-asok, 1/4-1/2 pozsonyi mérő terem rajtuk. Közös földjük vagy erdejük nincs. A földek 2-6 helyen Tannak szétszórva. A "fiesponsa" szerint, a határ 258 hold. Látjuk,tehát,hogy a föld mindig kevés volt az extenzív müvelés idején. Az erdő elfoglalta a termő területet, ugy kellett odacsalogatni embereket, akik kiirtsák. Ennél egyszerűbb módszer volt azonban a török által lakatlanná lett használható földeket adni megmunkálásra a jobbágyokank. Szikszót /később Fusztasziksző Füzesabony mellett/ nemcsak a szarvaskőiekkel, hanem a deméndiekkel is műveltetik,akiknek szintén nincs földjük. Érdekes módon emlegetik Nagytályát még most is, csak az időpontot változtatják meg. "Mikor mérnök osztotta a földet a tagosztálykor, azt mondták, hogy menjenek el innen Nagytályára, mer ott üres a határ, de oszt nem ment senki, mer az azelőtti embernek jó volt ez is" (Punyi Kdka József 70 é.). "A jobbágyság idején ott fogott fel mindenki fődet, ahun akart, ott szántott magátu, ahun tudott, de azér robotolni kellett" (Vargha Nagy József 75 é.). Az úrbéri rendezés során, 1864-ben a jobbágyok tulajdonába jutott földek nagyságát rendezték, de nem tagositottak. Nagyrészt mindenki megmaradt a régi föTdje birtokában, csupán néhány holdat kellett elvenni, amivel több volt a falunak annál, ami járt. A jobbágytelkek nagysága 28 hold szántóban, 12 hold rétben állapíttatott meg, amihez 9 hold erdő és 12 hold legelő használata járult. A 8 3/8 telek után járó földmennyiségen felül felmaradt földet meghagyták a zselléreknek, mivel a fölöslegek "ezen határban mind irtás által szaporodtak". "A legelőt továbbra is közösen használandják." "Ezen területhez a Nmgu Ér-