Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

A S Z A B V A S I ó I ÓLASKBBTBK Bevezető* A két beltelkes,vagy másképen kertes településformáról Kállay Ferenc 1823-ban,majd Istvánffy Gyula 1896-ban adják az első leírásokat, mint olyan különleges településformákról , amelyek kimutathatók a* Alföldön a Z7II-XIZ« sz-ban. A szálláskertek, szérűk, rakodók, ólaskertek, kertek a falun kívül feküdtek,mintegy külön övezetet alkotva a lakóházak és a belső legelők, továbbá a szántóföldek és a külső legelők között. Ezek egyrészt állattartó jellegűek voltak: itt álltak az istállók, másrészt földmüvelőek: a terményt itt nyomtatták és raktározták ./A továbbiakban szálláskertnek nevezünk minden a lakótelepen kivül fekvő gazdasági udvart, amelyen állandó lakás nincs, ezen belül őlaskerteknek, amelyeken istálló van és pajtáskerteknek, amelyeken termény raktározására szolgáló épület van./ Györffy István kutatásai felvetik a speciális településforma eredetének problémáját as Alföldön: nomád téli szállások, vagy hussárvárosok maradványa-e, & nagyarányú állattenyésztés, a földbőség, szabad földhasználat, földközősség, vagy a földművelés hirtelen fokozódása hozta-e létre ezt a formát? A kapitalizálódás alatt pedig mi tartotta tovább is életben? /Ezekre a kérdésekre most nem kívánunk kitérni, csupán hozzájuk adalékot szolgáltatni./ Megjegyezhetjük, hogy a belterjesedés által létrejött formákat a jelenben vizsgálhatjuk. így pl. amikor kiterjedt a növekvő falu a szálláskertekig, vagy a teljes kiköltözés folytán tanya képződött a külső területen, másutt az istállókat költöztették be a faluba, de maradtak azok tüselős ólak. + A dolgozat 1950-ben késsült. Béni változtatással adjuk közre. (Szerző.)