Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 8. évfolyam, 2-4. szám (Budapest, 1963)

Diószegi V.: Luca napi kotyoló" szövegek

LUCA NAPI KOHOLÓ SZ37BGEK A Magyar Népzene előszavában /Bp. 1952. 711. lap/ írja Kodály Zoltán; "...a puszta szövegkutatás...jogosultságát sem vonjuk kétségbe, sőt van itt is elég megoldandó feladat." Az uj Magyarság Népraj?.a előkészítéséhez már évekkel ezelőtt elkészült egy sokszorosított tervezet,amely igyekezett kidolgozni ennek a nagy vállalkozásnak a szerkezetét. A "Népköltés" részben "Ritusdalok" címen is szerepel egy önálló fejezet, amelynek körébe az aláhbiak tartoznának: "Regős, szt. Iván, kissé, villő, farsang, pünkösdölő, lucázó, hejgetís, tb." A tervez,t aláhúzza,hogy enne. a fejezetnek "c.ak szövegek vizsgálata" a feladata. A ritusdalok szövegrészeinek vizsgálatában m;ír jelentős eredményeket ért el néprajztudományunk. Sebestyén Gyula regős-ének /Regös-énekek, UMNGy.17, A regösök, DMNGy 7/, Marót Károly szent iváni ének /Szent Iván napja, Bthn. L/1939/, 25496/ és Manga János kisze és villő ének /ünnepi sz kásokanyitramegyei Menyhén, Népr. Füz. 9 /1942/, 1-127/ vizsgálatait emiitjük, hogy csak a legfontosabb eredményekre utaljunk. A számvetés egyúttal megmutatja a hiányosságokat is, kiderül, hogy a ritusdalok közül pl. a Luca napi bőség és termékenység varázsló éneket egyáltalán nem vizsgálták, noha területi elterjedtsége lényegesen nagyobb a szentiváni ének vagy a kiszehajtás és a villőzés földrajz: előfordulásánál a szövege pedig szinte minden ritusdalunk közül a legbonyolultabb, a legtöbb rétü. Mindez szinte már biztosíték arra, hogy ritusdalunk eredete ugyancsak bonyolult, feltehetően sokgy kerti. A tüzetesebb vizsgálat ki is deríti, hogy ;1. szöv ge-