Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)
mivel minden munkából többet kellett végeznie ilyenkor.Nem fogadták el azonban, ha rokonuk, szomszédjuk, komájuk, jő barátjuk volt a lakodalmazó, tehát olyasvalaki, akinek lakodalmára egyébként is elmentek volna. Jobbmóduak nem foglalkoztak gazdasággal, nem voltak rászorulva és nem is vették volna el akárkitől, szegényebbtől a pénzt. Kevésföldűek, amellett mesterséget folytatók űzték leginkább, Domokos Ferenc pl.ácsmester voltjBeke János vasutas. Gazda 24 és 48 órás lakodalmakban egyaránt volt, jobban mondva az számított lakodalomnak, amit gazda rendezett meg. Annyi volt a különbség,hogy nagy lakodalmakba a leghíresebb, nagyobb tudású gazdákat hívták,akik ennek minden csínját-bínját ismerték, kisebb 24 órásat le tudott vezetni kevesebb tapasztalatiak rendelkezőgazda is.A lakodalom nélküli esküvést éppen a gazda hiánya különböztette meg a kisebb szabású lakodalmaktól. "Násznagy ", "násztár^ Násznagynak elsősorban a vőlegény keresztapját hívták, hogyha megoszlott a násznagyi funkció hadikfalvi szokás szerint közte és a násztárs közt, akkor mindkét, tehát kereszt- és bérmaapa tisztséghez jutott. Ha a keresztapa nem élt, nagybátyját szoktak elsősorban hívni helyette. Feladatuk többoldalú volt. Mind a polgári, mind az egyházi esküvőn a násznagy feladata volt a tanúskodás, e funkció mictt "bizonrság"-nak is nevezték. A másik feladat, amit leginkább csak nagy lakodalmakon szoktak a násznagyok teljesíteni: az első napi ebédnek saját házánál való elkészítése, saját költségen, valamint a nagy lakodalmi kalácsnak az elkészíttetése. Mindkét ajándék igen költséges volt, ezek csupán a 48 órás lakodalom jellemzői. A közvélemény szerint jelentős okként szerepelt a 48 órás lakodalmak elmaradásában, lerövidítésében, hogy a násznagy nem bírta e terheket magára vállalni.Hadikfalván abban az időszakban, amelyet gyűjtésünk felölel, megosztották a násznagy kötelességeit a "násznagy* 1 , és "násztárs" között éspedig a násznagy gondoskodott az ebédről, a násztárs a kalácsról{Ezért nevezik Hadikfalván nász társkalácsnak, a többi bukovinai községekben násznagykalácsnak. ) A hadikfalviaknak ez az újítása hozzájárult ahhoz,hogy a 48 órás lakodalom legtovább náluk maradt fenn a bukovinai községek közül. - Érdekes módon a 24 órás lakodalomban, ahol nem volt sem násznagy ebédje, sem kalács, sokkal kevésbé nevezték násznagynak a keresztapát, annyira összefüggött tisztsége a két mondott ajándékkal. A násznagyot a lakodalomban nagy megbecsülésben részesítették, "násznagy uram" volt a neve,