Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)
legtömörebben jellemeznünk annak jelentőségéi. A házasságkötési cselekmények formai leírása alkotja munkánk második részét, melyet természetesen egészít ki a cselekvő személyek ismertetése és a kapcsolódó kellékek leírása.Végezetül közöljük a szokáskör szövegeit. Munkánk e két tárgyköre két önálló, és egymástól nagyjában függetlenül futó kutatási témát jelent az irodalomban. Az első kérdéssel a társadalomnéprajz t népi "jogélet", másikkal a szokásanyag irodalma foglalkozott. Érintőlegesen mindkét kutatás hozott anyagot a másik számárai a teljesség igénye iél kttl. ; t kísérletet teszünk a két néző:>.;.!'• KV : '•• - rvénye sitesérc E munka első változata 1959-ben, szakdolgozatként készült el. + Anyagát 1957-1959 között gyűjtöttük,legnagyobbrészt hadikfalvaiaktól^ mivel e községben maradtak fenn legtovább legteljesebben, legelevenebben a lakodalom szokásai. Gyűjtöttünk még andrásfalviaktól és istensegitsiektől is,a József falvi anyagot a MTA Népzenekutató csoportja birtokában lévő gyűjtésből ismertük (Hegedűs László gyűjtése). Áttekintésünk lévén az öt község közül négynek házasságkötési szokásairól, megállapíthatjuk, hogy azok a fő vonásokban megegyezők voltak egymással, kisebb formai, sorrendi különbségekkel. Kutatásunk időben a mult század utolsó évtizedétől 1941-ig terjedő időszakban gyakorolt szokásaikat öleli fel.Adatainkat a következő tolna- és baranyamegyei községekben gyűjtöttük össze; Apar-Hant, Bonyhádvar sad, Felsőnána, Hidas, Ka~ laznó s Kéty, lisvejke, Lengyel, Majos, Palotabozsok, Somberek, Tevel, Yarsád, Téménd, Závod. Azért választottuk első feldolgozásunk tárgyául a bukovinai székelység házassággal kapcsolatos emlékanyagát, mert elzártságuk, intenziv társadalmi életük, etnikus sajátságaikhoz való ragaszkodásuk rendkivtil gazdag és archaikus anyagát őriztette meg velük a házasságkötési szokásoknak. + jtt mondok köszönetet Dr.Ortutay Gyulának,akinek professzori irányítása mellett munkámat elkészítettem. ++ A bukovinai székelyek áttelepülésének irodalmából lásd: Be lénve sv Márta: Kultdra és tánc a bukovinai székelyeknél. Bp.1958. —
