Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

Makkoló heljünk termesnek idein az magunk határán bőfséggel vagyon, ezen kivül a Hatod nevezett' 9 faluk határára is minden limitatio nélkült felhajthattyuk Sertéseinkat hizlalásra /Háromszéki lt. 1785. csomó. Magyarhermány/. A szarvasmarha tartására is találunk feljegyzéseket és itt említi meg egy adatunk a harang /kolomp/ lopását is,melynek nagy gyakorlata lehetett: Marha legelő heljünk magunk határán, minden féle marháink számára bőv és elegendő.Marha itatő heljeink bővséggel vágynak /u.o./. ...mondták, hogy nagy legények is vágynak vélek, de azok elmentek az Arkosi Tsatához harangászni...Azonnal megérkeztek a nagyobbak is, a marha t

satát Hidvége felé indították /Benkő József i.m.66. Erdővidék/.

12 Balassa Iván Jegyzetek 1. / Kriza János

: Vadrózsák. Pest 1863. - Háromszéki magyar népköltészet, gyűjt. Konsza Samu

. Marosvásárhely, 1957. 2. / Cs.Bogáts Dénes: Háromszéki oklevél-szójegyzék.Erdélyi Tudományos Füzetek 163. Kolozsvár 1843* - Uő., Történeti adatok a háromszéki székely népszokásokhoz. Bthn.LVII. 77-81. - L. még Balázs Márton: Adatok Háromszék vármegye néprajzához. Sepsiszentgyörgy 1942. 3. / Benkő József :/174o-1814/: haladó szellemű ref. pap, akit később a papi funkcióktól el Í3 tiltottak. Főleg botanikai és történeti jellegű munkái jelentek meg. Munkásságának nagyobb része kéziratban maradt. így többek között az emiitett Filius Posthumus,melyet egyházmegyei jegyző korában 177o-től irt az Erdővidék falvairól. 4. / Akárcsak a XVIII. század második felében, ugy a közelmúltban is az alábbi községeket számitották az Erdővidékhez: Nagybacon, Kisbacon, Magyarhermány, Bodos, Szárazaj ta, Középajta, Nagyajta,Bardoc, Miklósvára, Bibarcfalva, Olasztelek, Száldobos,Irdőfüle, Bárót, Köpec, Bölön. A többi környező falvak jellegükben is különböznek a fentiektől /pl. Felsőrákos, Vargyas/. 5. / A legutóbbi időkig a templom körül vagy annak közvetlen közelében