Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

pásztornak fogadásakor költött 80 pénz." A makktermést még a makkoltatás megkezdése előtt számba Tették: "1865 Pénz Kiadás A Havasba följárt makkot vizsgáló követnek.... stb." Amikor a makkoltatás ideje elérkezett, akkor a falu lakossága egyszerre hajtotta ki a sertéseket a havasba. A csordát többen hajtották, akik csak addig voltak pásztorok, amig a makkolási helyre értek. Az 1865 évi pénz kiadása az ekklézaiának erre utal: "A makkos sertések felhajtására költött..." A makkoltatásra vonatkozá utolsó bejegyzést 1882-ből kaptam. Ez a bejegyzés még egy oldalát világítja meg a havasi makkoltatásnak, még pedig a sertések őrzését: "Pénz bevétel 8. a makkos sertések akol fája" továbbá "sertéakosár" elnevezésből láthatjuk, hogy a legelő állatokat éjjelre hasonlóan a jnhokhoz "kosárba" terelték. A bükk erdők makkjának a makkoltatáson kívüli felhasználására csak 1891-ből kaptam adatot, amely azt mutatja, hogy a makkoltatás fokozatos megszűnésével az olajütés kezd jobban tért hódítani: "1891. Pénz kiadás 17. Makküttető tíz napszámosnak ...." Az erdők használatával kapcsolatosan a XII. sz. elejétől a ha- mnzsir főzésével kapcsolatos adatok is találhatók. Az erdélyi hamuzsír hutáknak a kérdésével részletesen foglalkozik Jakó Zsigmond" s megállapítja azokat az okokat, amiknek következtében ezek keletkeztek. Tanulmányából kitűnik, hogy a XIX. sz. elején 1815-ben a Szilágyságban a Banff yak birtokán már hamuzsírhuták léteznek. A Székelyföldön is s így a nyikómenti székelység között is ez időben szokás lett a hamuzsíyhutákhoz szükséges nyersanyagnak, a hamunak égetése. Ennek emlékét a szájhagyomány is Megőrizte, de elég sok írásos adatot is felkutathatunk, aminek alapján a népi foglalkozásnak erre az ágára szintén fényt deríthetünk. A Libellusok ezzel kapcsolatban is őriztek meg adatokat. Szemléltetőben szintén csak a szentmihályi kurátori számadásoksói veszek idézetet. A legelső adat 1837-ből származik: "Anno 1837 Pénz bevétel 1/d A' le esett fákból hamvazás engedtetvén, ezért taxát adtak a Szentlélekiek 12 Mflor." A haauégetést azonban "szabálytalan" úton is megkísérelték. Ezt mutatja egy 1839-ből származó adat: "A' Hideg aszói havasban törvénytelen hammufőzéson találtatott köröndi Lörincz Jánossal kötött békéiével ...." 1844-ben a Pénz bevétel c. amiatt ez áll: "4. A' ekklesia havassába hamu zsírnak való hamvat égetvén azért fizetett 1853-ból is még olvasunk a hamuért történő faégetésről: "Pénz bevétel 10. Az Ekklesia havasába a ledőlt fák hamvazás végett eladatván....stb." 1850-ből hammazási taxát szednek. A