Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

Mind: Menjünk el hát és siessünk. Lássuk mi történt mi velünk! Megváltónkat, királyunkat Tiszteljük mxnt jé urunkat. Vigyünk neki ajándékot. A B nekünk méltóztatott Jelenteni ily dolgot. (A pásztorok a "betlehemihez mennek.) Mária (énekelve:) Serkenj fel fiam, pásztorok eljöttek, Kik szent angyalidtól te hozzád küldettek! Pásztorok (éneklik:) Üdvöz légy Jézus, pásztorok pásztora, Mennynek és földnek teremti szent Ura, Ha meg nem utálsz, te szolgáid vagyunk És azért jöttünk: hogy téged imádjunk. Mária te is, könyörögj érettünk: Hogy e világból boldogul kimenjühk! öreg pásztor

; Hát te ezt érdemletted Menny s föld teremtője: Hogy szállás e nagy Roppantott városban Neked nem adaték?! Szállni kénszerittettéi rongyos pajtában, letm barmok jászolában. (332) Második pásztor

; Oh te vén bolhalagos bohó, Vén ïïngyias Samu! Nem gondolod meg Mit példáz azzal 6 Hogy az ördögöt is Minden hatalmától Megfosztja ő. Harmadik pásztor

: Dáre a zsupunye konfacse de bunde, Arnu káple sorégusase mariase Pekat illemille dupíes márisde, Istis azt es uzsebereducse. öreg pásztor

: Itt nekünk sokat nem ké'nék istdriázni, Amit Jézusnak hoztunk oda ké" nek adnïf