Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

- ISO (Fejüket összeteszik az) Angyal (csenget:) Pásztorok

: Ó kegyes Krisztusunk! Vígan lêhéss már, Öszvegyült kis nyájunk! Gobkó és Mokses Ti tere bujtárunk, &z icczakanak $lintiztük már felit £s az elejit. (Ismét összeteszik a fejüket) Angyal (csendet:) Pásztorok

: És az elejit! Jobb ez a gazda Mind a másik volt! Mert èz a gazda Hurkává, kobászsza Untig tartott vöt! (305) Dé éz a másik bèmrait sem adott. Nem kiványnyuk mint azt: Hogy é* zsákkal agygyon. Csak è' pár szá' kohászt! Botunkra aggasson! (Sorba állva éneklik:) Ne féljetek pásztorok, pásztorok Örömet hirdetek, Liert ma néktek született É

ki jövendöltetétt, » szűznek méhéből, Szűzen szült véréből Mégváltó Istennek, Megváltó Istennek! Hogy ha pedig é csodát, é csodát Akarjátok látni, Botlèhèmbe ménynyéték Ott lészén a jelétek Fogtok a jászolban Takarva polában Gyermecskét talá'ni Találni. Városon kivül nem mészsze, ném mészsze, Van egy istállócska, Bui-mok között ott fekszik, Lizáraz szénán nyugoszik, Mellette szűz ahynya,