Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)
A gabona termesztése
TERMÉNYEK ÉS TAKARMÁNYOK TÁROLÁSA 1. Termények tárolása a) Gabonavermek A pusztán az első időkben a tanyaépületek kicsinyek voltak s a termett gabona nem fért el a padláson. Ezért a gabonát gabonavermökbe tartották. Miután a talajvíz magas volt, a gabonafélék tárolására szolgáló boglyaformájú építményüket a föld fölé építették, de ezeket is gabonavermeknek hívták. Kerekes István, Puszta 558. szám alatti tanyáján az 1920-as években omlott össze négy gabonaverem. A gabonavermek az ablak alatt sorakoztak. A vermeket vályogból készítették. Egy embernél valamivel magasabbak voltak. Tetején volt a nyílása. Nyomtatás előtt mindig rendbehozták. Kívül besározták, belül kimeszelték. Azután tűzzel kiszárították. Galli Bálint, Puszta 555. szám alatti tanyáján 1924-ben pusztult el a környék utolsó gabonaverme. 1880 körül készítette a nagyapja. Készítése G. B. szerint a következőképpen történt. Agyagos földből jó törekes vályogot vertek. Olyanformát, mint a kúttégla. A 6x6x2 col méretű vályognak a külső széle valamivel vastagabb volt, mint a belső. A verem helyére agyagot hordtak. Megnedvesítették, polyvával meghintették, és erősen ledöngölték. Erre kezdték a köralakú falat rakni. A legalsó sor belső átmérője kb. 2 m volt. Az első sorra sármajtert kentek, s erre rakták a második sort. A vályogokat kötésbe rakták, s a felsőbb sorok valamivel beljebb kerültek, mint az alsók. így felfelé haladva állandóan összefelé húzva készítették a kb. 2,2 m magas vermet. Embermagasságban egy 50x70 cm nagyságú ajtónyílást hagytak. Az ajtótokot lécből készítették. A deszkaajtót 2—2 félszárnyas facsavarral erősítették fel. Az ajtó fölé vízvezető deszkát is tettek. Az ajtó alá téglából lépcsőt raktak. A vermet kívül-belül — még a fenekét is — árpapolyvás sárral kétszer besározták. Nem égették ki, hanem először homokos, majd tiszta mésszel bemeszelték. 20—25 q búza fért bele. Amikor 1914-ben életösházat építettek, csak árpát, legvégén pedig ocsút tartottak benne. A vermeket a következőképpen töltötték meg. A verembe kb. 15 cm vastag szalmát, vagy polyvát tettek, és simára taposták. Csak száraz gabonát öntöttek bele. A gabonával telt kocsival a verem mellé álltak. Kosarakkal, tálakkal merték a gabonát. Először óvatosan öntötték, hogy ne csapja fel a polyvát. Azután mindig a gabonacsomó tetejére öntöttek. Onnan folyt le a polyvára. így nem csapta fel a polyvát. Amikor a szem a polyvát ellepte, bátran öntögethették. Csurig öntötték. Amikor megtelt, letapasztották. Igencsak hagytak kint annyi gabonát, amely tavaszig a szükségletet fedezte. A vermeket rendszerint csak tavasszal bontották ki, s a felesleget