Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A gabona termesztése

Amikor eléri a kívánt magasságot, minden sort egy kicsit beljebb tesz a vontató rakója. Ezáltal a vontató kissé hegyes lesz. Az utolsó 5—6 kévét vasvillával teszi fel a vontató tetejére. Ha valami miatt félbehagyják a vontató rakását, s félnek az időtől, akkor 2—4, vagy esetleg még több kévét fordítva tesznek a vontatóra, vagyis a kévék vágott felét teszik felül, így jobban levezeti a vizet. Eső után ledobják ezeket a kévéket, s rakják a vontatót tovább. A tarlót este felgereblyélik. A kaparék egy részét kévébe kötik, s vasvillával a vontató tetejére teszik. A kaparék többi részét csirkékbe szedik, s a vontató körül helyezik el. Másnap azzal högyölik lö. Végül egy kötéllel lekötik. Ha szél fúj, akkor széliránt, ha nem, akkor a főszéi irányában. Egyesek nem is kötik le. A kévés-vontatót is — miként a kötetlent — másnap hegyelik le. A kaparékot kirázzák és felteszik. Közben körülgereblyélik a vontatót, s ez a kaparék is a vontatóra kerül. A frissen rakott (előzőnap rakott) vontatót a lekötés előtt körülfűsülik. Ha a vontatót nem hegyelik le, az megnyomul, s a fésülést is hagyják. Fésülés után a vontatót két kötéllel lekötik. Kérdőék a főszél irányában aratózsineggel kötik le. Az erősebb, mint a csatakkötél. A zsineget már előre megfelelő hosszúságra elvágják s összehajtják. Lekötéskor kibontják, s a végeit megfogják. A vontató két oldalára állnak. A zsineget nem lehet úgy felhajítani, mint a kötelet. Ezért egyikük a vasvilláját a zsineg közepe alá dugja, és a vontató fölé emeli, azután leteszi. Majd a zsineget kihúzzák. A meghúzás után mindketten letérdelnek, s a vontató feneke egyik kévéjébe fűzik. Minél lejjebb fűzik a zsineget, annál biztonságosabb. Azután rintgatva meghúzzák és lekötik, mint a csatakkötelet szokás. A zsineget bukorkötéssel kötik meg. A zsinegre derékszögben azután csatakkötéllel kötik le a fentebb már leírt módon. A kötelet a fenék több kévéjének a fara alatt húzzák át. A lekötés után — a kötés közben széthúzott gazt —- két kézzel összenyomják, hogy az eső be ne vágjon. Utána párszor ráütnek a vontatóra. Majd a villa hátával körültapogattyák. Végül a vontató körül heverő kevés gabonaszálat a villa hegyével a vontató tövéhez verik. Amikor az egyik vontatótól a másikig mennek, maguk után húzzák a nagygereblyét. Amint láttuk, a kévés-vontatót úgy hegyezik, mint a kötetlent, csak nem húzzák körül. Maczclkáék hegyezéskor nem rakják fel a vontatóra a kaparékot. Hanem előtte való nap félhónajból készítenek néhány kévét a vontató hegyezésére, illetve lekötésére. Reggel ezekkel a kévékkel a vontató tetejét körülrakják, lehegyelik. Végül a búzavontató hegyét 4, s az árpavontatóét 3 gabonából készült kötéllel körülkötik. Ha nagy a gaz, akkor 90 kévéből, ha kicsi, akkor 108 kévéből rakják a kévés-vontatót. Ez 5, illetve 6 keresztnek felel meg. Behordáskor ugyanis egy-egy kocsira 5, vagy 6 kereszt gabonát raknak. Kérdő Jánosnak 1952ben 3,5 kat. hold búzaföldjén 15 darab 108 kévés vontatója lett. Egyesek, így Pótáriék is másképpen rakják a kévés-vontatót. Egyenesen tarlóról rakják. Nem hordják össze, mert szerintük ahányszor megfogják a kévéket, annyiszor törik. A vontató helyére 4 kévéből kúpot állí-