Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A gabona termesztése

száma), akkor odahordanak, ha kevesebb, akkor elviszik. Az előbbi esetben, ameddig a kévékből futja, rakják a keresztet. Az utolsó kévét ideiglenesen a kereszt közepére teszik. A megrakott keresztek harmattal leülepednek, lehúzódnak, mögnyomulnak. Pótáriék s a pusztán még egyesek duplalábas keresztet is szoktak rakni. 30, vagy 39 kévéből rakják. Az előbbiben (de csak az alsó három sorban) egymás mellé két-két kévét tesznek. A keresztlábakra azonban csak egy-egy kéve kerül. Erre a négy vállkévére kerül azután a pap. Az utóbbi 2 févajból, vagy fekvőbül, a négy keresztlábban 4x8, azaz 32 kévéből, a keresztlábakra rakott 1—1 vállkévéből s 1 papból áll. Néhol 24 kévés keresztet raknak. Ezeknek csak a két szemben fekvő lábai duplák. De ott is csak az alsó három sor. A duplalábas keresztek rakását azzal indokolják, hogy nem bontja meg olyan könnyen a szél. c) Kévés vontató rakása Többen a kévéket nem keresztekbe, hanem vontatókba rakják. Szerintük a kévékből rakott vontató viharállóbb, mint a kereszt. Vannak, akik keresztelnek, de a tanya alatt vontatót raknak. így nem tesz benne a jószág kárt. Kétféleképpen rakják. A többség a vontató helyére egy kévét helyez földhosszában. Ezt itt is jévajnak, fejajnak, jejkévének hívják. Ha nedves, esős idő jár, akkor a kalászát felhajtják. Majd hosszában egy-egy kévét tesznek rá. A kévék fejei az első kéve derekára borulnak. A kévék lerakásával megjelölik a vontató helyét. Egyesek nem tesznek fej kévét, mert az a vontatáskor úszik, elelmarad. A vontató helyének megjelölése után a közeli kévéket a vontató köré halhéba rakják. Akkor haladnak jól, ha a vontatót hárman rakják. Ilyenkor egy (mindig ember) rakja, s a másik kettő pedig a kévéket hordja. Ha csak ketten vannak, akkor időnként a vontatórakó is hordja a kévéket. A kévés-vontató fenekét úgy kezdik rakni, mint ahogyan a kereszt alapját rakják. Vagyis a már letett 3 kévére két oldalt, derékszögben egy-egy kévét tesznek úgy, hogy a kévék fejei a fejkéve köteléig érjenek. Ezután a keresztalakú kévék közé egy-egy, összesen 4 kévét helyeznek. A kévék vágott végeik a földön, a fejezik a fejkéve közepére kerülnek. A 9 kéve közé — mindig jobbra haladva — még 8 kévét tesznek. Amikor a rakó a kévéket leteszi, egy kicsit megnyomja. Szokás egy kévét a közepére is tenni. Ezt mindkét kezükkel megnyomják, hogy a vontató közepe szorosabb legyen. Ezzel elkészül a 18 kévéből álló fenék. Ezután a vontató köré rakott kévékből — szintén jobbra haladva — rakják a vontató derekát. A kévék vágott végeik kifele néznek, s fejeik a vontató közepére kerülnek. A vontatóra tett kévéket két kézzel egy kicsit megnyomja rakója. Miután az egymással szemben fekvő kalászok egymásra borulnak, a vontató közepe mindinkább emelkedik. Egyesek szerint ezért nem szükséges a közepére kévét tenni, mert anélkül is tömött. Ez azonban nem minden esetben helyes, mert pl. rövid gaz esetén az így rakott vontató keskeny. A vontató dereka egy darabig egyenesen halad felfele.