Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

Szénamunkák

Ha kisebb a terület, akkor a víz szélén állva körül-körül kaszálják a fü­vet. Minden kaszavágás után a levágott füvet a víz tetején partra húzzák, s ott a kasza hegyével szétterítik. A középen maradt füvet a vízben állva a vízre levágják. Azután villával kiszedik, s a parton elteregetik. A na­gyobb vízben a kaszálás nehezebb, mint a szárazon. A kaszát nem lehet csapni, mert nem veszi be a víz. A vágásnál a kasza a víz alatt jár. Nem vágják, hanem húzzák a kaszát. Régebben a vízre levágott füvet szánkó­val húzatták ls\. A szánkóra alsövényt tettek, s anyit raktak rá, hogy két ló kibírja. A parton azután szétterítették. Galli Bálint legutoljára 1925-ben húzatott vízből szánkóval füvet. 2. Szénafordítás Ha száraz idő jár, s a levágott fű vékony, akkor a szénát nem for­dítják meg. A bodorkát ilyenkor is megfordítják, mert annak húsosabb levele van, s az fordítást kíván. Ha a megfordított széna esőt kap, akkor ismét megfordítják. A fordítást legtöbben fordító favellával végzik. Van­nak, akik vasvillával fordítanak. Száraz időben és száraz talajon favillá­val, vizes talajon vasvillával könnyebb a fordítás. Ha a fordítandó széna nedves, vizes gyöpön fekszik, akkor nem favillával fordítanak, mert ki­nyúlik az ága. A fordítás előtt nézegetik a szénát, hogy el ne késsenek a fordítással. A pusztán rendszerint csak akkor van jó szénatermés, ha a tavasz és a nyár esős. Ilyenkor bizony előfordul, hogy a széna megfeketedik, elrom­lik. A fordítást a legközelebbi rend fordításával kezdik meg. A villát a rend vége alá dugják. A villa a földön, illetőleg a gyöpön csúszik a széna alá. Ha elég vastag a rend, akkor a villán levő szénát kissé felemelve meg­fordítják, és a rend mellé teszik. A szénát a vágott felén fordítják át. Ha vékonyabb ä széna, akkor néhány lépésen át egy kicsit összetolva, annyi szénát szednek a villára, amennyit érdemes megfordítani. A megfordí­tott rend sohasem olyan egyenes, mint amelyiket megfordítanak. A meg­fordított széna rendszerint kissé ferdén áll. Sokszor egy kis nyílás mu­tatja is az egyes megfordított villányi szénát. Az a fontos, hogy a széna megforduljon. Ha nedves a széna, akkor egyenesen jó, ha fel van bodo­rítva, lazítva. így jobban fújja a szél, jobban járja a levegő. Amikor a fordító megfordítja a szénát, egy kicsit visszafelé húzza ki a villáját a széna alól. Ekkor húzódik szét a fordítás előtt a villára összetolódott gaz. Ha szükséges, akkor egy mozdulattal a villával is megigazítják a meg­fordított szénát. Ha a renden keresztül vizes rész húzódik, akkor nem a vizes részre fordítanak. Ha hosszában van a vizes terület, akkor inkább a hátasabb részre fordítják a szénát. Ha nagy darab kaszáló vizes, akkor odafordítanak, ahová lehet. Rendes körülmények között a fordító egyen­letes léptekkel halad, s közben az egyenletes gazt egyenletes időközben fordítja meg. A fordítás legtöbbször ugyanarra a lábra történik. Amikor kiérnek a rend végére, a villán kézcserét végeznek, beállnak a következő rendbe fordítani. Ezért kell tudni mindkét kézre fordítani. Ha többen

Next

/
Oldalképek
Tartalom