Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A kukorica termesztése

Eleinte kassal, később kézzel. Ha a górét egészen telerakják, akkor a kisajtót is elrekesztik, s néhány cserepet leszednek a tetőről, s a résen keresztül töltik meg. A góréba rakott kukorica nyomul és apad. Ha a kukoricát a jószággal folyamatosan fogyasztják, akkor rendszerint a kisajtón keresztül kezdik a kiszedését. Azután az ajtó felső rekesztékéből vesznek el egy-egy deszkát. Ha nagyobb mennyiségű kukorica morzsolása miatt kezdik meg a górét, akkor az ajtó felső rekesztékét kiemelik, s ömlesztik a kukoricát. Ha a kukorica nem tölti meg a górét, akkor az oszlopok mellett elrekesztik. Csak nagyon ritkán — amikor az időjárás miatt nagyon későn kerül a góréba a kukorica — sa nyers kukorica romlani kezd, akkor forgatják át. Ha a góré tele van, akkor kénytelenek egy részét kiereszteni. Szükségből szárral rakják le a kukoricát. A földre jó vastagon szart vagy szalmát terítenek. Szárból legalább egy sort raknak. Erre kerek garmadába öntögetik a kukoricát. Öntögetés közben igazgatják, hogy a széle egyenletes legyen. Olyan magasra rakják, hogy az oldalán megálljon a cső. A garmada fölé szárkúpot raknak. Leginkább a déli oldalon bontják meg. Erről az oldalról ugyanis hamarabb felszárad. A kezdés helye a tanya fekvésétől is függ. Kibontáskor egy szakasz kévét egészen a földig leszednek. A résen szedik ki az összes kukoricát. Ha nem szedik ki egyszerre az egészet, akkor néhány kévével beálligatják, hogy ne férjen hozzá a jószág, és az eső ne verjen be. 3. A szár behordása és összerakása Fosztás után, — sokszer már fosztás közben — reggelenként a szart hordják, még akkor is, ha nem száradt meg. A kukorica után búzát vetnek, s ezért sürgős a szár betakarítása. Ma legtöbb helyen kocsival hordják be a szart. Ahol vontatókocsi van, azzal hordják. A bolondkocsival való szárhordás újabb keletű. A legrégebbi bolondkocsik ugyanis sajtkerekűek voltak. Az alacsony alkalmatosságok pedig szárhordásra nem alkalmasak. A küllőskerekű vontatókocsira rakott szár nem akad meg a tuskókban s így szárhordásra igen alkalmas, mert nem kell a kévéket magasra adogatni. A küllőskerekű vontatókocsival jobban szeretik a szart hordani, mint kocsival. Ahol nincs vontatókocsi, vagy kölcsönkérnek, vagy kocsival hordják be a szart. A kocsit nem készítik elő a szárhordásra. A behordást a kúpsor túlsó végén kezdik és egy sort hajtanak. Ujabban a kúpokat párossával rakják egymás mellé úgy, hogy a kocsi elférjen közöttük. így két oldalról adogatják a kévéket. A kétsoros kúpok valamivel kisebbek, mint az egysorosak, ezért az erős szél könnyebben eldöntheti. Legtöbben egysorosán rakják a kúpokat. A kocsi a kúpnak arra az oldalára áll, amelyről a szél is segít. A kocsin a rakó kézzel rakja a szart, az adogató pedig a földről fa villával adogatja a szart. Először az alsövényre néhány kévét tesznek, vágott végével kifelé. Ha rövid a kéve, akkor még a közepére is tesznek néhányat. Azután az oldal mellé állogatnak egy sort. A két oldalt egyszerre hajt-