Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A kukorica termesztése

hívják. A trágyát közvetlenül a szántás előtt hordják ki. A trágyát ko­csival viszik a földre. A kocsiról vagy villával kis kupacokba hányják, vagy villából készített kaparóval húzzák le. Ha kihordás után nyomban leszántják, akkor a csomókat vasvillával szétteregetik. Ha télen hordják ki, akkor is szétterítik, de csak tavasszal szántják alá. Akiknek nincs ta­nyájuk, a városból kihordott trágyát (különösen, ha a föld nem üres) az út mellett csomóba rakják. Amikor felszabadul a föld, kocsira rakják és széthordják a földre. Akkor trágyáznak, ha más munkájuk nincsen. Ré­gebben a pusztán őszi szántást a tavasziak alá sohasem alkalmaztak, s így a trágyát télen s tavasszal hordták ki. A szikes földön — amint mondottuk — kukorica alá nem trágyáznak. Búza alá. még inkább az árpa alá trá­gyáznak, mert a búza vetése előtt kevesebb az idő. A szikes földön ned­ves esztendőben sokszor nem tudják kivinni a trágyát. 2. A vetőmag kiválasztása Régebben a kukorica fejtése közben a szebb csöveket kiválogatták. Párosával, hármasával összekötötték. Azután kis csomókba, kupacokba rakták, hogy jobban száradjon. A csövek hajait összekötötték. Az első párt széthúzva a földre fektették. A következő párt keresztbe tették rá. A többit is így helyezték el. Amint egy sort kiraktak, a következőt rak­ták. A csöveket mindig két cső közé helyezték el. így kötötték egymást. Miután a csomó közepe magasabb, mint a széle, az esőt levezette. A fosz­tás végén elvitték. Leggyakrabban a padláson a kecskelábat és a folyó­gerendát összekötő kötőlécre aggatták egymás mellé. Annyi sort rak­tak egymásra, amennyi megállt. A vetőmagot az eresz alatt, vagy a góré oldalára szegeit lécre is rakták. Ott azonban csak egy bizonyos ideig tart­hatták, mert a madarak rákaptak. Mostanában méréskor a szebb csöveket félredobják. Ezeket a padlá­son külön rakják. Sokszor morzsolás közben dobják félre a vetőmagnak szánt csöveket. Vetés előtt még átválogatják. Ha a vetőmagot nem válo­gatják ki előre, akkor a vetés előtt a megmaradt kukorica közül válogatják ki a legszebbeket. Morzsolás után kosárból, vödörből kasba, vagy teknőbe szelelik. A vetőmagot zsákban, száraz helyen tartják. 3. Vetés A jobb földeken a múlt század végéig csak tavasszal szántottak, mert a kukoricát barázdába vetették, s ezért ősszel felesleges szántani. Mostaná­ban őszi szántásba géppel vetik. Az őszi szántás csak akkor marad el, ha az idő nem engedi. A szikes földeken csak tavasszal szántanak vetés alá. Az őszi szántás összealszik, s tavasszal ismét szántást kíván. A nagyszemű fajtákból többet vetnek, mert nem a súly, hanem a szemek száma számít. Egy kishold földbe 4 liter kukoricát vetnek. A kukoricát Szent György hetében vetik, de már nagyhéten lehet vetni. Azt tartják, ha farsang három utolsó napja közül hétfőn süt a nap, akkor jó termés várható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom