Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)

Katona I.: A kubikosok ideiglenes hajlékai:

szerszámokon és kisebb bútordarabokon kivttl nem egyszer még fontosabb építőanyagokat is vittek magukkal, különösen, ha valamilyen szállítóeszköz állt rendelkezésükre. A határban dolgozó parasztok rudasfát, gyékényponyvát, összekorcolt nádfalat stb. szállítottak a kocsin,^a kordésok pedig az istállóalkatrészeket, szecskavágót, szecskásládát, a kordésgazda teljes felszerelését cipelték magukkal tengelyen,a szintén kocsival utazó tápai gyékényaratók kunyhójuk szelemenét, gyékényponyvát, a talicskával vándorló kubikosok pedig összegöngyölt gyékényponyvát vittek magukkal: "Mindön embőrnek vót eggy gyékényponyvája, vöttük magunknak".^ n

Vőt ojan, aki hazúrü vitt gyíkínyponyvát, mer nehun nem vót gyíklnyponyva. Vagy ha otthagyta a hej et, akkor rátette a tajicskára és ballagott az uton szebb hazát keresni."^ A kubikoskunyhóhoz való gyékényponyva szélessége 2-2.5 m, hossza pedig 4-5 m volti egy-egy épülethez annyi gyékény kellett, ahány személy lakott benne. A kubikosok e ponyvákat egyénileg, csoportosan vagy vállalat utján szerezték be: Tápéról hozatták, ill. maguk a termelők vitték el a kubikos-lakta helységek piacára és vásáraira. Nyerészkedés céljából - különösen a gyalogos vándorlás megszűnése után - a vállalatok is rendelték, néha 5-600 darabot tároltak egy-egy munkahelyen. A nagy kereslet éppúgy élénkitőleg hatott a tápai gyékényszövésre,mint a szalonna, paprika, talicska és egyebek tömeges vásárlása a szegedi sertéshizlalásra, paprikatermesztésre, talicskás háziiparra és így tovább.^ A vállalatok haszon fejében bizonyos építőanyagokat is bocsátottak a munkások rendelkezésére; hazánkban kevés lakókunyhót vagy barakkot építettek, míg tőlünk nyugatabbra éppen ez utóbbi szállástípusokra van több példa.** A századforduló körüli agrármozgalmak hatására az állam olyan rendelkezéseket hozott, amelyek a vállalatokat és a társulatokat elszállásolás szempontjából fokozottabb gondoskodásra kötelezték. Bttől függetlenül a korábbi helyzet mindössze annyit változott, hogy a vállalatok a ráfizetésre való hivatkozással még több állami szubvenciót eszközöltek ki.^ A kubikosok tehát kölcsönben, használati díjért, előlegként vagy készpénz lefizetése ellenében többféle vállalati építőanyaghoz is hozzájuthattak, de nem mindent s nem is mindenki vette ezeket igénybe: "Vót rá eset, hogy az előleg, a gunyhóanyag kőtsége annyi vót,hogy két hétig is dógoztunk, mire letelt."^ Elsősorban a hasznos, de nehezen szállítható kátránypapírt (más neve kátrányospapir

,^ az idősebbek szóhasználatában cirádé^ vagy ciláder

^ vásárolták, mert a gyékényponyva önmagában nem volt elegendő: "Ha csöndes eső vót, (a gyékény) időköz-