Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Bevezetés

eszközmonográfia egyes cikkeihez irányítják ss olvasót, ahol as eszközök s a xalfik végsett munka részletes leírása található. A monográfia más részeire Jifitlt esetenként egy-egy táj szó, dűlőnév, ítány történetére, társadalmára tett hivatkozás, melyekhez magyarázattal más szakaszok szolgálnak majd. i következő lapokon sok esetben átányi parasztemberek,adatközlők nevével is találkozni fog az olvasó,összefügg es az átányi beszédből vett számos idézettel, melyek e dolgozatot, de az átányi monográfia többi réssét is átszövik, i szerzők két módszeri meggondolás alapján adtak ilyen tág teret az adatközlők szavainak. Egyrészt következetesen ábrázolni kívánták - a gazdálkodással kapcsolatban is - as átányiak szemléletmódját, ismereteit, értékítéleteit - s esők leghitelesebben as átányiak által használt kifejezési formában mutathatók be. Másfelől nem akarták felszínes általánosítással elfedni, hogy a hagyományos kötöttségeken belül is rengeteg as egyéni választási lehetőség, rengeteg a véleménykülönbség. Ezért adtak helyet egymással vitatkozó nézeteknek, és közlik számos idézetnél az adatközlő nevét.I nevek mellé össze van állítva a jelesebb adatközlők rövidre fogott életrajza, jellemzése is - sajnos,azonban az átányi parasztemberek egyénisége iránt érdeklődő olvasó e tájékoztatást szintén csak a monográfia más részeiben fogja kézhez kapni. iz átányi gyűjtőmunka elsősorban az átányi élet közvetlen megismerésére törekedett. 1 szerzők beilleszkedve egyes átányi családok életébe, lehetőleg többször is megfigyelték,olykor maguk is megpróbálták a gazdasági év egymást követő munkáit. Kz a füzet - épp Agy, mint az eszközmonográfia - elsősorban erről az 1951-1959 között megfigyelt jelenről szól. i múltba - idős adatközlők emlékezete és néhány tárgyi dokumentum alapján - főbb vonásaiban a jobbágy fel szabadulásig, részleteiben a mult század utolsó évtizedeiig követhettük a gazdálkodás alakulását .Másfelől megfigyeléseinknek természetes időbeni lezárást adott az 1959-es év fordulója, mikor ítány termelőszövetkezeti község lett. Azóta az átányi határban uj mezőgazdasági nagyüzemekben folyik a gazdálkodás és történelemmé vált számos olyan szokás, eljárás, munkamód, amit mi még mint jelent szemlélhettünk (s a szövegben gyakran jelen időben említünk). A bemutatott növényfélék, állatfajták kiválasztásához nem sok magyarázó megjegyzést kell fűznünk. A gazdálkodás szempontjából legje-