Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Bevezetés

itánjon 1951-tí'l e dolgosat két szerzője intenziv néprajzi gyűjtést végzett. 1 gyűjtés célja egy teljességre törekvő néprajzi monográfia elkészítése, másrészt a teljes tárgyi fölszerelés múzeumba gyűjtése Tolt.A feldolgozás első szakaszaként az átányi gazdasági munkaeszközök KonográfiáJK készült el, mely a múzeumba gyűjtött mintegy 960 szerszám, felszere" ési tárgy stb.elemzéséből kiindulva a szerszámhasználat s az ember é; ezerszám közötti összefüggések feltárásával képet rajzolt magáról i s átányi gazdálkodásról s a községnek ez oldalról bemutatható arculatáról.^* Az itt közreadott dolgozat az "átányi gazdálkodás ágairól" eredetileg e munka egyik fejezetének készült. 1 tanulmány sscrkesete,beosztása igen egyszeri: rövidre fogott szakaszai sorban ismertetik az ítányom termesztett növényféleségeket s az itányon tenyésztett állatfajtákat. I fejezetek keretében voltaképp el lehetne rendezni ai átányi gazdálkodásra vonatkozó teljes ismeretanyagot: ismertetni lehetne a munkamódokat, szerszámokat, munkaszervezeti formákat, a különféle paraszti gazdaságok törekvéseit.Jelen esetben azonban a falumonográfia terve s különösképpen a gazdálkodásról elkészült első kötet szorosabban meghatározták e szakaszok mondanivalóját. A gazdálkodás munkáit és eszközeit például tüzetesen ismerteti az eszközmonográfia, ugyanott a bevezető fejezetek bemutatják az átányi határt,mint a munkák színhelyét - természeti adottságok s birtokstruktúra szerint egyaránt - és szólnak a munkálkodó átányiákról, az átányi társadalom szerkezetéről.Másfelől az eszközelemzéseket követő összegező fejezetek - egyebek mellett - tárgyalják a különféle nagyságú, jellegű átányi parasztbirtokok gazdálkodását, összefoglalják a munkák rendjét a gazdasági évben, képet rajzolnak az alakulás menetéről,mintegy 100-150 évre visszatekintve. Kellettük a növényfélék, állatfajták itt adott rövid monográfiáinak elsősorban az a feladat jut, hogy érzékeltessék a növények, állatok hasznát és jelentőségét az átányiak számára, és felvázolják, hogy felnevelésükhöz miféle munkák és eszközök szükségesek. Bz a tanulmány a maga módján, saját célkitűzése szerint zárt egász. Másfelől része egy nagyobb vállalkozásnak és számos utalás,célzás ölti össze a készülő átányi monográfia egyéb részeivel* Ilyen utalás voltaképp a szövegben előforduló valamennyi szerszámnév: ezek az 1./ 1600 gépelt oldal terjedelemben. 500 raiz, 250 fénykép,24 statisztikai tábla és több grafikon illusztrációval.