Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Szőlő

fenntartani a mezsgyeárkot. Íz átányiak fokozatosan eladogatták birtokokat annyira, hogy napjainkra mindössze egyetlen személynek van még meg a régi szőleje.Az üresen maradt hegyen kis részben átányiak (mindössze három család), nagyobb részben hevesi és alatkai szegényemberek telepedtek meg. Azok, akik "másánt ültették** szőlejüket hazai fajokkal, az ültetés alá a földet 75-80 cm mélyen fordították. Megismerkedtek a szőlőültető fúróval, azzal szorították meg az elültetett vesszőt. Toltak már ekkor olyanok, akik kísérleteztek a metszőollőral, de az öregek ellenezték használatát,mert attól féltek, hogy "megfakítja a vesszőt". Magára a metszésre ekkoriban kezdenek egyre több gondot fordítani. Egy gazda már karőzta szőlejét. Elkezdődik a permetezés is, egybábos kis cirokseprővel, a söprüt vederbe tett gálicos lébe mártják s meghintik vele a tőkét. Bevezetik a szőlő tetejezését is.A leszüretelt szőlő taposása lassan abbamarad, helyette csomoszolőval törik meg dézsában préselés előtt. Egy gazda már vásárol szőlőőrlőt. A szőlőhegyi prés mellé kerül 1-2 a faluba is, ami azzal a következménnyel jár, hogy most már nem csak a szőlőhegyen dolgozzák fel a szőlőt, hanem egyesek behozzák kádakban a kertbe vagy a házhoz s itthon törik és préselik. A boros edények méretei még mindig kicsinyek, a bort akóra mérik, továbbra is pálinka mellett mulatoznak s a kevés bort karácsonyra, disznótorra, húsvétra tartogatják. - • A kevés uj ültetés mellett továbbra is csak döntéssel és bújtatással szaporítanak. A hevesi határban Hemenyik és Zsoldos földbirtokosok 300 holdnyi homokját esztendőről-esztendőre haszonbérelték az átányiak. A homokot dinnye, tök és krumpli alá kapták azzal a feltétellel, hogy trágyázzák. "Az uraságnak ez jól jött,mert Hevesről nem tudták volna trágyázni, messze vót. Pénzt is kapott a bérletbe és még meg is trágyázták a foldj ót."Nagyban termesztették ekkor as átányiak a dinnyét. Aki csak tehette bérelt egy fél- vagy egy holdat is. ügy mondják, hogy "a hevesi határba jobb dinnye termett, mint a csányí". 1911-ben a két uradalom elhatározta, hogy eladja est a tagot. Horkay irpád akkori átányi főjegyző/ valamint Együd János és lusner József érdeme, hogy az átányiak vehették meg a hevesi határnak ezt a részét. Ugy mondják,hogy aki átányi csak tudott venni (volt pénze rá), mind részesült a birtokból. Három hold volt a legnagyobb parcella, ami