Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Bevezetés

1 Függelékben kilenc statisztikai táblásat csatlakozik a szöveghez. Rendeltetésük az,hogy az olvasónak számszerű tájékoztatást adjanak az átányi gazdálkodás arányairól, szerkezetéről, melyet a tanulmány maga elsősorban az adatközlök felfogásán,tudásán s a szerzők megfigyelésein keresztül ismertet. Néhány esetben időbeli sorokat is öszcze lehetett állítsál az alakulás-menet megvilágítására. Más esetekben az átányi mutatószámod mellé sorakoztattuk a szűkebb s tágabb táji környezet adatait, hogy ez által mérlegelhető legyen: ítány gazdálkodásában mik az általános, nagy táji egységekre,sőt az egész magyar parasztságra jellemző vonások és mik a helyi sajátosságok. (Sfféle összevetések lehetővé tételére olyan közlési formát dolgoztunk ki, melynél az átányi adatokat a járás, majd a tágabb gazdaságföldrajzi egységként felfogott Tisza-vidék, továbbá az alföld • végül a jelenlegi országterület adatai követik. Tiszavidéken Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, valamint Szolnok megye és a hevesi járás összegezett területét, Alföldön pedig a Tiszavidék és Bács-Kiskun, Fest, továbbá Szabolcs megye területének összegét értjük, az Alföldbe beleszámítva Budapestet is.) Izek a táblázatok voltaképpen "A parasztember szerszámai" kézirathoz tartoznak, s itt csupán idézetként szerepelnek. ízért jelen esetben eltekintettünk a források, a számosállat-számítási kulcsszámok, egyes összefoglaló rovatok részletezett tartalmának közlésétől. A statisztikai táblázatok megszerkeztésének gondját Orlicsek József vállalta magára. Megtervezésükhöz értékes útbaigazításokat kaptunk dr. Kiss Alberttől .Ugyanő lekötelező módon számadatokat és számítási kulcsokat bocsátott rendelkezésünkre *A mezőgazdasági termelés fejlődésének területi alakulása Magyarországon 1859-1960" c. készülő munkájából. (Szak a dr. Kiss Alberttől kapott adatok tették lehetővé, hogy az összehasonlító táblázatokban az átányi mutatószámok mellé oda állíthattuk a Tiszavidék, az Alföld és a jelenlegi országterület számadatait - a közigazgatási határok számos, nagymérvű változása miatt usranis a régi statisztikai adatok csak bonyolult számításokkal vonatkoztathatók a jelenlegi közigazgatási egységekre.) I számadatok értelmezésében, magyarázásában dr. Kiss István tanácsait követtük.