Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Állattartás - Baromfi

pulykatojáe is, felér 6-10 tyúktojás értékével.A pulyka ssinte kizárólag piacon,Tásáreii értékesítődik - áthordják például Erdőtelekre az 5asi bmcsu előtt, vagy Hevesre Tissik.Ujabban többen leszerződnek nevelésére. A galamb tartásának nincs nagy gazdaaági jelentősége, bár sok portán megtaláljuk. Amikor sás hns nem hozzáférhető, a galamb tölti be a táplálkozásban a hézagot, "mikor csirkénk nincs, galambot vágunk" mondja egy gazdasszony. "Gyorsan nő, minden nagy hátha kőt,három hétbe le lehet rágni." Néhol galambdúcot állítanak számukra, de helyük általában a padláson van, napraforgó kóréval elrekesztve.Etetésükre a háztetőre hintik a szemet. A galambnevelés azonban nagyrészt kedvtelés,játékosság megnyilatkozása. Gazdáik általában gyerekek. A felnőttek is a galambhus mellett főképpen hangjukban,ház körüli röpködésükben lelik örömüket: "mán mikor hajnallott, elkezdtek magukban beszélgetni, minő szép vőt, ahogy turbékoltak". Nem annyira hasznáért, mint inkább ."udvar díszinek" tartják a gyöngytyúkot is.Cifra maga az állat és "szépen szól,furcsa hangja van, megérzi az essőt,mindig kiabál esső előtt". Különben nehéz bánni vele, nagyon száll, szerte-szét tojik és tojása kisebb is, mint a tyúktojás.