Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Állattartás - Birka

1 gazdák azonbaa efféle ia>arékos3ág mellett sem Toltak ezttkmarknak a takarmánnyal és abrakkal. "Többre nézték a birkás gazdák a birkát még a nagyjőszágnál is, takarmányt adtak elébe, mikor a tehén nem kapott" - mondta egy idős adatközlő* "Kapaszkodtak, hogy a gyapjút el ne hányja." Bővebben mérték a takarmányt elles idején is, hogy jók legyenek a bárányok. "Télen a birka buzaszalmát kap meg árpaszalmát, egy kis ugari mezőt, mikor mi Tan, meg egy marék kukoricát hozzá. Marharépát, kukoricaszárat is adunk neki" - magyarázta egy birkás gazda a teleltetett, "ihol a mód megadta, egyik ítetést, ha csak lehetett jó herét adtak, akkor rőt jó gyapjú, szép zsíros gyapjú." Birkás gazda kertjében ilyen a téli napirend: "reggel megabrakol az ember kint a rályun nyolc óra körül. Még kint Tan a birka, behordja a takarmányt, elébe rakja, ráereszti a juhot. Mikor megette, egy óra mulra kiereszti, megitatja.Délután kettőkor, félháromkor, mikor hosszabb a nap háromkor, megint hozzákezd az ítetéshez. Akkor szintén kiereszti a juhokat, de nem abrakot ad, csak egy kis répát esetleg. Behordja a takrmányt, megtölti a keresztrácsot, megint ráereszti a juhot. Bgy kiló lucerna naponta és hozzá nagyobb mennyiségű szalma, tarasz-szalma és buzaszalma, meg valamennyi abrak. Sok szalma kell alomnak is, ha azt akarjuk, tiszta legyen a gyapjú. Minden három-négy napba alj ázunk." A hodályok felépítésére] éles határ ronódott a birkáikat szaporító juhos gazdák s a csupán néhány állatot nevelgető többi gazda közé. Korábban formális egyenlőséggel fogadtak pásztort, azonos kulcs szerint fizették bérét s osztották fel a kifejt tejet - bár a közös nyáj dolgában ekkor is "az parancsolt, meg az Tót a gazda", aki a legtöbb birkát hajtotta a pásztor elé. A birkatartás átalakulásával azonban a pásztorfogadás társas formája teljesen eltűnt. A birkás gazda maga fogadott juhászt vagy állított őrzőt családjából a nyáj mellé,maga bérelt legelőt s ha más is állataival együtt akarta legeltetni birkáját, egyénileg jelentkezett nála. A legeltetési díjról is esetenként állapodtak meg. Bégebben az anyabirkákat a fejésért elrállalták, csak a meddőkért kellett fizetni. "Madarász komámnál hideg őszig őrizték fejésór" - mondja egy adatközlő. "Még ü szólt, jőrőre is csak hadd gyűjjön. Tan benne kettő olyan, neu minden tehén előzi neg..." Az utóbbi években a fejés mellett általában már pénzfizetést is kikötöttek, főjéért, meddőért egyre-másra 50-60, sőt 80 forintot.