Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Állattartás - Birka

rinó birkákat. Példájuk nyomán az uj fajta néhány ér alatt szinte teljesen kiszorította a magyar juhot. Sz az idő azonban az átányi juhtenyésztés válságos korszaka volt, mikor a legelőterület rohamos csök anésévei zuhanásszerusn apadt a birkaállomáuy. Az öregek emlékezető szerint már az 1866-os tagosítás jelentősen visszavetette a juhásza tot. Az uj kiosztás ugyanis erősen megcsonkította a legelőt, s az ugar felét is kivonta a legeltetésből. Még súlyosabb helyzetet teremtett a "szabad gazdálkodás" gyors és átfogó győzelme a század elején, teljesen megszüntetve az ugarlegeltetés és kosarazás lehetőségét. Az 1895-ös állat számlálás még 3.218 birkát írt össze itányon - az 1911-es adatok szerint azonban 16 év elmultával ennek a létszámnak már egytizede sem volt a községben megtalálható. Számos család példája lenne idézhető, miképpen hagytak fel egyre többen a jnhtartással. A 86 éves Kakas János elődei példánl emberemlékeset óta mindig a vezető juhos gazdák közé tartoztak. "ín is háltam a juh közt, kis bundát csináltatott nekem édesapám" - emlékezett vissza. "Aztán a 80-as, 90-es esztendőkbe, mikor iskolás vótam, mételybe estek és mindet levágták... Már akkor elforgott as idő a birkatartásrul, nem is lett több birkánk azóta." A kibontakozás lehetőségét az 1927-es tagosítás hosta meg. A közlegelőt ugyan nem növelte a birtokrendezés, de az egybemért tagokban hozzáférhetővé, használhatóvá váltak a szántóföldek közé ékelt, másra nem fordítható legelőfoltok. A későbbi birkás gazdák épp ilyen legelőt tartalmazó darabok után törekedtek. "Rózsa Pista a szárazbeji ódaion kapta ki négy és fél fertály főggyit, 15 hold legelő vót benne, arra számíthatunk 120 anyajuhot... Rögtön hodályt épített a Száraz kut lapossára. Madarásznak is akkor lett hodálya,elvállalta a fődet (a legelőnek való szikessel), oszt kitalálta,szaporítja a birkáját..." Szaporodott a birkaállomány községi átlagban is, bár a mult század végi létszámot mindmáig nem közelítette meg. A tagosítás után egyre-másra hodályok épültek a határban. A merinó-tartás uj rendje ugyanis két épület használatára támaszkodik: a kertben vagy udvaron álló telelő "hodály" (vagy istálló) mellett a határban egy könnyebb építésű, szellősebb hodály várja a legelőn járó nyájat, előtte rácsokból, deszka falakból összeállított "léckával".Tavasztól kósŐ őszig a külső hodályban lakik a birka, onnan jár legelőre, utóbb a tarlóra, délben a hodály fedele alatt hűsöl, fejeskor s