Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Állattartás - Ló

tiszafüredi nyergek tanúskodnak arról, hogy egykor, a kisnemesi tradí­ciókhoz kapcsolódra nyergelték is a lovat Ítányon. A végzett munka mellett a lótartás további haszna a trágya.Ezt együttesen gyűjtik a marháéval s egyik részét kiviszik a földre, másik részéből pedig tűzrevaló tőzeget taposnak, önmagában mindkét célra ke­vésbé lenne alkalmas a lőtrágya: "túl meleg" lenne a földeknek,a belő­le taposott tőzeg pedig hamar szétomlana, tüze nem volna elég tartós. Különlegesen alkalmas viszont a lótrágya tapasztásra, vele tapasztják az asszonyok a ház, a konyha földjét, a ház elejét, a padkákat, a fér­fiak pedig az istálló földjét, "placcát". Tapasztáshoz külön gyűjtik a lótrágyát, "szalma nékül külön szedtük," - mondják - "felseprettttk a pallót és ugy szedtük kosárba." Akinek nem volna lova, valamelyik lo­vas szomszédjához fordul efféle kéréssel, sőt esetleg utakon, vásárte­reken is gyűjti a lótrágyát. Sok célra használható a ló farkából kivett lószőr. Belőle köt­nek rövidszőrü kefét lópucolásra, de lószerszám tisztításra szolgáló kis bekenő-, és nagy fényesítő kefét, cipőtisztító-, sőt ujabban még ruhakefét is. LóBzőrből kötik a lópucolásnál használatos kesztyűt s lószőrbői fonják az istállóajtők fakilincsének húzóját. Lószőrt kever­tek a kenderből font nyűgbe, hogy a lő ne rágja el,lóssőrből készítet­tek madárfogó hurkokat. A gazda leginkább eladásra vitt lovak farkából vág ki egy-két fürtöt, de keveset, nehogy meglássák. Néha azonban a lő farka a gazda szándéka-tudta nélkül is áldozatul esik mások lőszőr­gyüjtésének: vendégfogadókba megkötött, néha még a saját jászlánál ál­ló ló farkából is vághatnak ki orozva lószőrt. A kivénült lovak általában elkerülnek ítányról. A baleset,sze­rencsétlenség következtében elhullott lónak a farkából vágnak el, a megnyúzzák, kipusztult csikónak, a bőrét szintén lehúzzák s elvétve ta­risznyát készítenek belőle. Csikónak vagy lónak a lábtőcsontjából ko­szul az átányi gyerekek egyik legkedvesebb játékszere, a "csencsikó". Párosával madzaggal befogva ez lesz a kisfiú első lovas játéka, ezen tanul meg "lovazni".

Next

/
Oldalképek
Tartalom