Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Dinnye

bokrolásnál, mikor már három-négy levélbe van a fiatal növény, csupán egy vagy két szálat hagynak mog, aszerint, hogy mekkora a tőtávolság, "különben megeszi egyik a másikat, elsatnyul". - Mikor már egy méter körüli a dinnye "folyása", arra is gondolni kell, hogy indáit leföl­deljék. KLég csak egy-egy levél hegyére rögét tenni, ez is megóvja a dinnye szárát attól, hogy "hempergesse" a szél. A dinnye jelöléséről részletesen szólottunk a dinnyébelyegző­vel kapcsolatosan: körömmel, késsel, hajtűvel vagy külön e célra szol­gáló kis bélyegzővel jelölik végig előbb az első,azután a második éré­sű dinnyéket. Mikor eljön a "dinnyeidő", a dinnyeérés, a&. Ígérkező termésről azt mondják, hogy "tehén lesz", "vetekedik egy tehénnel" (vagyis szí­vesebben fogyasztják mint a tejet, tejterméket), "a szalonna ekkor már teljesen nem kell". A dinnye érettségét kopogtatással tudakolják. A dinnyeszedő "kézzel megpüffenti, a szólésárul tudja, hogy írett. Oszt mikor szíj jelvágjuk, látjmk.jól sikerűt-e". "Amikor dinnye ideji van* - mondják az átányiak - "sosincs a kut dinnye néki, két-három dinnye is van a kútba, ott httl meg". Némelyik gazdasszony konzerválja is a dinnyét télre,hogy karácsonyra is legyen* "Levágja a szárát,betapaszt­ja teljesen, beaeszelt két-három sorral*. liváltkép betegnek kedves­kednek télidőben a dinnyével. Amelyik dinnyét evéskor jónak találnak,annak a magját elteszik vetni. Tan, aki a magot napon szárítja, más felteszi a padlásra s csak következő évben vetéshez veszi elő. Ítányon a dinnyetermesztés legnagyobb szakértőinek a csányia­kat tartják. Csányi dinnyések dolgoztak a falu közelében,uradalmakban, sőt emlékeset szerint néhány alkalommal jómódú átányi gazdák is sze­gődtettek dinnyéseket .Átányi tudomás szerint a csáayiak dinnyét érmest­tése leginkább abban tér el az átányitól, hogy "palántául ültetik a dinnyét". Gyepkockákat vágnak, közepükbe lyukat vájnak, abba ültetik a magot. A kikelt növényt a melegágyból gyepkockájával együtt ugy ki le­het emelni az ültetéshez, "mint virágcserepet a virággal"."Még a diny­nye is változik, ha igy termelik" - vélik ítányon - "más színű lesz, fekete hajú, vérbélü, aprómagu". A csányi módszert mégis alig egy-ket­ten követik. Ha viszont a dinnyeföld egy része "kipusztul bokorbul", a magról kelt növények helyébe csányi-módra keltetett palántákat hoznak az asszonyok a hevesi piacról. Azt beszélik, hogy csányiaknál láttak

Next

/
Oldalképek
Tartalom