Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében

csöt a szomszéd a saját földjéről felszedheti a tulajdonos híre nélkül is. Legpontosabban határozza aeg a jogokat a sárváriak articulusa: *Ha valamely embernek ollan helyen vagyon a' termő fája, hogy annak gyü­möltsO valamely ágairul a' szomszéd jdszágira hall, annak gyftmöltsét a' fának gazdája föl ne szedje snb poena zr. 16, haasa szedje föl, ki­nek a' földjére hall, mindazonáltal azon szomszéd sem a* fára föl nem hághat, sem fával nem verhet azon btntetés alatt, hanem a' fás ember maga fáj árul le szedheti.* 1 (50.art.) A veletek osztozkodási elvének tehát igen régi gyökerei vannak. Cákon amit a fáről levernek, ma % fa gazdája, tekintet nélkül arra, hogy kinek a földjére esik, mind hazaviszi.^7 A lehullott gesz­tenyét a falu szegényebb gyerekei szedegetik össze a gesztenyefa leve­rése előtt is és nea a szomszéd kertek vagy földek tulajdonosai. A gazdák igyekeznek időben leverni a gesztenyét, hogy ne hulljei le be­lőle sok. Hallomásból tudják, hogy Zalában megvárják, amíg lehull a gesztenye és azé, akinek a földjére esik. Azt is mondják a cákiak,hegy a velemiek gyakran pörlekednek a gesztenye miatt, mert nea tartják tiszteletben sokan a hagyományos tulajdonjogot és a szomszédok egymás területéről is összeszedik a hulló gesztenyét. Hajnalban, pirkadatkor, kosarakkal, zsákokkal sietnek asszonyok és gyerekek, hogy elsőnek ér­jenek a fa alá az éjszaka folyamán lehullott gesztenye birtokba véte­lére. A termést az őrségi, vasvár- és Szentgotthárd környéki falvak­ban nem verik le, hanem megvárják, míg lehullik. Errefelé már nincs nagy jelentősége a szedeget esnek, mert csak 1-2 fa található, amelyek­ről a termés betakarítása nagyobb munkát nea jelent. A kőszeghegyal­jai falvakban azonban mindenhol leverik a gesztenyét, bár a nagyobb fáknál ez a munka nem sikerül tökéletesen, ha kímélik a fát. Minden­szentek után,a gesztényeszüret befejeztével jogosan szedhető a más fá­ja alól is a gesztenye. Ilyenkor már nem szól érte senkinek a hegyfr. Ugy nincs, hogy ne maradna a fán gesztenye és a gyerekek mindennap megnézik, hogy van-e frissen hullott gesztenye. Bozsokon kevés a gesz­tenye; nem nagyon foglalkoznak már vele. A gyerekek mégis eljárnak a velem! határban. A lácskálás a cákiak szerint ast jelenti,hogy a gesz­tenye leverése után a fán fennmaradt gesztenyei ügyes fink ledobálhat­Iják, fel is mászhatnak vá és ugy is leverhetik.Ha valaki (nemcsak gye­jrek, hanem felnőtt is) a más termését jogosan leszedheti, az a léoaka. A lécskállás . liécskáUás jogon volta oly erős az itteni népben, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom