Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
csöt a szomszéd a saját földjéről felszedheti a tulajdonos híre nélkül is. Legpontosabban határozza aeg a jogokat a sárváriak articulusa: *Ha valamely embernek ollan helyen vagyon a' termő fája, hogy annak gyümöltsO valamely ágairul a' szomszéd jdszágira hall, annak gyftmöltsét a' fának gazdája föl ne szedje snb poena zr. 16, haasa szedje föl, kinek a' földjére hall, mindazonáltal azon szomszéd sem a* fára föl nem hághat, sem fával nem verhet azon btntetés alatt, hanem a' fás ember maga fáj árul le szedheti.* 1 (50.art.) A veletek osztozkodási elvének tehát igen régi gyökerei vannak. Cákon amit a fáről levernek, ma % fa gazdája, tekintet nélkül arra, hogy kinek a földjére esik, mind hazaviszi.^7 A lehullott gesztenyét a falu szegényebb gyerekei szedegetik össze a gesztenyefa leverése előtt is és nea a szomszéd kertek vagy földek tulajdonosai. A gazdák igyekeznek időben leverni a gesztenyét, hogy ne hulljei le belőle sok. Hallomásból tudják, hogy Zalában megvárják, amíg lehull a gesztenye és azé, akinek a földjére esik. Azt is mondják a cákiak,hegy a velemiek gyakran pörlekednek a gesztenye miatt, mert nea tartják tiszteletben sokan a hagyományos tulajdonjogot és a szomszédok egymás területéről is összeszedik a hulló gesztenyét. Hajnalban, pirkadatkor, kosarakkal, zsákokkal sietnek asszonyok és gyerekek, hogy elsőnek érjenek a fa alá az éjszaka folyamán lehullott gesztenye birtokba vételére. A termést az őrségi, vasvár- és Szentgotthárd környéki falvakban nem verik le, hanem megvárják, míg lehullik. Errefelé már nincs nagy jelentősége a szedeget esnek, mert csak 1-2 fa található, amelyekről a termés betakarítása nagyobb munkát nea jelent. A kőszeghegyaljai falvakban azonban mindenhol leverik a gesztenyét, bár a nagyobb fáknál ez a munka nem sikerül tökéletesen, ha kímélik a fát. Mindenszentek után,a gesztényeszüret befejeztével jogosan szedhető a más fája alól is a gesztenye. Ilyenkor már nem szól érte senkinek a hegyfr. Ugy nincs, hogy ne maradna a fán gesztenye és a gyerekek mindennap megnézik, hogy van-e frissen hullott gesztenye. Bozsokon kevés a gesztenye; nem nagyon foglalkoznak már vele. A gyerekek mégis eljárnak a velem! határban. A lácskálás a cákiak szerint ast jelenti,hogy a gesztenye leverése után a fán fennmaradt gesztenyei ügyes fink ledobálhatIják, fel is mászhatnak vá és ugy is leverhetik.Ha valaki (nemcsak gyejrek, hanem felnőtt is) a más termését jogosan leszedheti, az a léoaka. A lécskállás . liécskáUás jogon volta oly erős az itteni népben, hogy
