Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében

- 5b nek főképpen a gyerekek örültek, akik a nyakukba akasztották a kisebb nagyobb füzéreket és úgy mutogatták magukat. Falun, különösen a közös munkák alkalmával, téli összejöveteleken főve, vagy stíl ve kellemes cse­mege gyanánt fogyasztották* Szentgotthárdon pedig még ma is ősztől kezdve egész téian kemencében sütött gesztenvét árulnak.amelyet bádog­edénnyel mérnek ki* A sültgesztenye felnőttek és gyermekek körében egyaránt még ma is nagy népszerűségnek örvend. A vend gesztenyetermő vidék jelentősebb része ma Jugoszláviához tartozik, így a gesztenyevá­sárok jelentősége lényegesen ősökként, bár Zalából is hoznak geszte­nyét a szentgotthárdi vásárokra elég jelentős mennyiségben***^ Rapaics a gesztenye sütését az őskőkor gyűjtögető gazdálkodása egyik fontos maradványaként emlegeti,** 8 azonban bármennyire ősi módja is a nyers gyümölcs sütése és pirítása az ételkészítésnek, reviTálként kell felfognunk, bármint csábit a folytonosság feltételezésére a gesz­tenyefa őshonosa ágának a ténye* &s ember viszonya a gyümölcshöz fo­gyasztása tekintetében ma sem változott meg lényegesen} a gyümölcs fo­gyasztásának technikáját nem változtatták olyan találmányok, módo­sítások, amelyek eltakarnák előlünk a minden fejlett,bonyolultnak lát­szó jelenségben meglévő ősi, elemi magot. Néhány közmondásunk is van a gesztenye sütésével kapcsolatban. Ha valaki olyan, mint a "tűzről pattant gesztenye",** 9 tulaj donképen haragos, toporzékoló, ide-oda ugráló embert értünk alatta.! szólás ré­gisége és közismert volta arra mutat, hogy a gesztenye pattogása,a sü­tésnél való viselkedése általánosan ismert jelenség .Egy másik ''geszte­nyés" szólásunk vitára is adott alkalmat. "lás kezével kaparja ki a tí­zes (vagy forró) gesztenyét", 150 az az ember, aki a számára kellemet­len, veszélyes, nehéz munkálatot valami csalafintasággal mással végez­teti el, - ingyen. "Jobbnak látja, ha mások kaparnák ki számára a for­ró gesztenyét" - olvassuk egy régebbi ujságcikkben. Lehr Albert szerint a szólás elrontott formában ismert, mert nem a gesztenye égeti meg az ujját annak, aki kikaparja, hanem a tűs (tüzqs hamu, parázs, zsarátnok), melyben sütik, mert a sült gesztenye sohasem lehet forrd* Ez azonban nagy tévedés, mert a sülő gesztenye olyan forró, hogy csak ugy kapkodja az ujjait, aki hozzáér .Teljesen frissen sülve forró volta miatt sem ajánlatos fogyasztani «A szólás kialakulásának alapja a "tor­kos" képzete volt, aki meg sem várja, hogy kihűljön a gesztenye, máris szeretné habssolni, azonban megégetni sem akarja vele as ujját, és e­zért mással vetet belőle a maga számára, hogy ezalatt rar kihűlve ke­rüljön a kezébe* Természetesen, hogy a szólás teljes formája a né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom