Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében

- 5b nek főképpen a gyerekek örültek, akik a nyakukba akasztották a kisebb nagyobb füzéreket és úgy mutogatták magukat. Falun, különösen a közös munkák alkalmával, téli összejöveteleken főve, vagy stíl ve kellemes csemege gyanánt fogyasztották* Szentgotthárdon pedig még ma is ősztől kezdve egész téian kemencében sütött gesztenvét árulnak.amelyet bádogedénnyel mérnek ki* A sültgesztenye felnőttek és gyermekek körében egyaránt még ma is nagy népszerűségnek örvend. A vend gesztenyetermő vidék jelentősebb része ma Jugoszláviához tartozik, így a gesztenyevásárok jelentősége lényegesen ősökként, bár Zalából is hoznak gesztenyét a szentgotthárdi vásárokra elég jelentős mennyiségben***^ Rapaics a gesztenye sütését az őskőkor gyűjtögető gazdálkodása egyik fontos maradványaként emlegeti,**

8 azonban bármennyire ősi módja is a nyers gyümölcs sütése és pirítása az ételkészítésnek, reviTálként kell felfognunk, bármint csábit a folytonosság feltételezésére a gesztenyefa őshonosa ágának a ténye* &s ember viszonya a gyümölcshöz fogyasztása tekintetében ma sem változott meg lényegesen} a gyümölcs fogyasztásának technikáját nem változtatták olyan találmányok, módosítások, amelyek eltakarnák előlünk a minden fejlett,bonyolultnak látszó jelenségben meglévő ősi, elemi magot. Néhány közmondásunk is van a gesztenye sütésével kapcsolatban. Ha valaki olyan, mint a "tűzről pattant gesztenye",**

9 tulaj donképen haragos, toporzékoló, ide-oda ugráló embert értünk alatta.! szólás régisége és közismert volta arra mutat, hogy a gesztenye pattogása,a sütésnél való viselkedése általánosan ismert jelenség .Egy másik ''gesztenyés" szólásunk vitára is adott alkalmat. "lás kezével kaparja ki a tízes (vagy forró) gesztenyét",

150 az az ember, aki a számára kellemetlen, veszélyes, nehéz munkálatot valami csalafintasággal mással végezteti el, - ingyen. "Jobbnak látja, ha mások kaparnák ki számára a forró gesztenyét" - olvassuk egy régebbi ujságcikkben. Lehr Albert szerint a szólás elrontott formában ismert, mert nem a gesztenye égeti meg az ujját annak, aki kikaparja, hanem a tűs (tüzqs hamu, parázs, zsarátnok), melyben sütik, mert a sült gesztenye sohasem lehet forrd* Ez azonban nagy tévedés, mert a sülő gesztenye olyan forró, hogy csak ugy kapkodja az ujjait, aki hozzáér .Teljesen frissen sülve forró volta miatt sem ajánlatos fogyasztani «A szólás kialakulásának alapja a "torkos" képzete volt, aki meg sem várja, hogy kihűljön a gesztenye, máris szeretné habssolni, azonban megégetni sem akarja vele as ujját, és ezért mással vetet belőle a maga számára, hogy ezalatt rar kihűlve kerüljön a kezébe* Természetesen, hogy a szólás teljes formája a né-