Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

TÖRTÉNETI ADATOK - Mándoki László: A siklósi reformátusok házassági szerződései (1603-1862)

11. MTI Kézirattára Földi. 4-2. 9. sz. — közli Mészöly Gedeon : iz Őr­ség száz érrel ezelőtt. Ithn. XTIII. (1917) 107. 12. Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára 816. Quart.Hang. — Közli Hoffmann Tamás : l* Köz-nép' házasodásának módja Baranyában, Ithn. LIT (1954) 520-21. 13. U.o. 520. 3. jegyzet. 14. Dunatáji (felső) német porok lakomái.In: Béső Knsel Sándor :Magvar­orszagi népszokások. Bp. 1867. 105-6. -- ízzel ellentétben álldnak tűnik a következő adat: "Sem a kézfogásnál, sem az esküvő előtt "móringolás" nem történik. A ragyonkérdés mindig a szülők dolga, a kik e tekintetben csak később, néhány érrel a házasság után intéz­kednek." Pápay Samu : Pozsony vármegye népe. In: Magyarország vár­megyéi és városai. Szerk. BnroT^y.Vj ffom« Pozsony vármegye. Bp. é. n. 137. — kérdés azonban, hogy szerzőnk (németekről irrán idézett sorait) hogyan értelmezte a "móringolás" kifejezést. 15. Sziklar J ános : Nyitrarármegye lakossága.ín: Magyarország Tármegyéi és Tarosai. Hyitra Tármegye. Szerk. Sziklat János és Bororszkv Sa­mu. H.B. é.n. 185. 16. Bellosics Bálint : Bács-Bodrog váraegye népe. Magyarok. In: Magyar­ország Tármegyéi és városai. Szerk. Bororszkv Samu. BáCs-Bodrog rármegye. Bp. é.n. 1:337. 17. Márton József : Sorki-Tótfalu néprajzi rázlata. Ithn. II (1891): 64-65. 18. Wagner Aladár : Népszokások Nagy-Bakónak ridékén. Ithn. TI (1895) 313-14. 19. Kurz Sámuel : Lajos-Komáromi népszokások. — Adorján F .följegyzései után közli: - -. — Ithn. TII (1896) 104. 20. Gsákv Hefe Adalékok Somogy m. lengyeltóti járásának néprajzához. *thn. Till. (1897) 440. 21. Nagy József : Hegyhát vidéki (vasmegyei) népszokások.Ithn.II (1900); 321. 22. Peterdi László : Eljegyzési és lakodalmi szokások. Ithn. II (1900): 399-400. 23. Koritsánszky Ottó : Lakodalmi szokások Kölesden, Tolna vármegyében. Ethn. III (1901) 273. . 24. Jankó János : A balatonmelléki lakosság néprajza. Bp. 1902. 384. — A viszonthitbér intézményének speciális fejlődésére,a vő örökbefo­gadására is rámutat és idéz egy ilyen fiul fogadási szerződóst

Next

/
Oldalképek
Tartalom