Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

TÖRTÉNETI ADATOK - Mándoki László: A siklósi reformátusok házassági szerződései (1603-1862)

ágy" — 12 esetben) mőringolásával találkozunk. Gyakori a hozománynak (amit nem ritkán az allatura szóval jelölnek siklósi szerződéseink), vagy a hozomány felének móringként való lekötése is (az előbbi 46, az utóbbi 13 esetben). Igen sokszor találkozunk azzal is, hogy a viszonthitbért szintén pénzben köti le a nő (94 eset).A pénz mennyisége, ha nem ugyanannyi (esek a szakirodalomban népi terminussal "kontramóring*-nak nevezett esetek), akkor általában a férfi által megajánlott összegnek fele. A kontramóring szó nem fordul elő szerződéseinkben, de ide vonható esetekkel gyakran (50 esetben) találkozunk, ezek között azonban előfordulnak olyan szerződések is,amelyekben kölcsönösen mindenüket, vagy egyforma mennyiségben más javakat kötnek le egymásnak a szerződő felek.

78 Ingatlan (ház, föld) mőringolásával viszonylag ritkán találkozunk

79 akár férfi, akár nő részéről, kérdés azonban, hogy azok a szerződések, amelyekben egyik vagy másik (esetleg mindkét) fél "mindenét** leköti,ez a minden ingatlanokra is vonatkozik e? A szövegekből nem derül ki, hogy mit takar ez a minden sző. Lábas jószág mőringolásával mindössze háromszor találkozunk, annál gyakrabban kapcsolódik viszont mindkét részről az egyéb kötelmekhez a közszerzemőny egészének vagy felének móringként való lekötése. Akad olyan szerződés is, amely hitbérként csak a közszerzeményt köti le!®^ Szintén egyéb kötelmekhez kapcsolódva jelentkezik a holtig való lakás és tartás biztosítása, de gyakran olyan formában, hogy ha a rokonok (gyermekek) ezt nem akarják vállalni, kötelesek ennek fejében a lekötött összegen (vagy javakon) kívül további pénzt (Tagy javakat) adni az özvegynek.®^" Néhány esetben (feltehetően vérrokonok hijján) találkozunk az atyai (Tagy anyai) juss móringul való lekötésével is. Szerződéseinknek fentebb ki emelt,a történeti jogszokáskutatásban hasznosítható jellegzetességei mellett egyéb vizsgálódásokhoz is felhasználható anyagából csupán néhányra mutatunk rá. Mint már fentebb is említettük, a névanyag (és a szövegek sok sajátossága: helyesírása, szóanyaga,stb.) nyelvészeti feldolgozást igényel, a siklósi reformátusok házasodási területe (nem teljességében ugyan,de) kibontakozik szövegeinkből és a mai ethnikum kialakulásának történetét világítja meg,a szövegekben előforduló helynevek maguk is értákes anyagot jelentenek,s emellett hozzásegítenek a siklósi határhasználat történetének feltárásához stb. stb. — ezeknek a kérdéseknek vizsgálata azonban már túlnő