Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Vargyas Lajos: Szibériai hősének-elemek a magyar mesekincsben

második tetübőrből készíteni fenőkő-tokot, a harmadik pedig szülni esttstnyaku-aranyíejü gyermeket Kénjei irigységből vakondokra cserélik ki, • a gyermeket tóba rétik, a férj pedig összetöri és meg* iittatja az asszonyt, aki azután fiával együtt csodásan megmenekül*

/A 'ihallgatott vetélkedés,amire a szülést igérő lány lesz a hós felesége, szibériai orosz mesékben is megvan, mint már Potanin is utal rá jegyzeteiben./ Hogy ezekben az előadott párhuzamokban mennyi az eredetileg mitikus elem,s mennyi a mese utólagos hatása, mi volt eredetileg mitikus ének, s utólag vált mesévé, s már mesés formában került az európai népek, vagy a magyarság mesekincsébe, vagy közvetlenül a hősénekből, • esetleg mi került el az európai mese anyagából ujabban a hősénekbe azt döntsék el a mesekutatók. Kétségtelennek csak egy motívum mitoszeredet* látszik: a nap-hold-rabló kulturhérosz többször felbukkanó motívuma. Potanin 110.sz. "Tung Karattü kán", 379. 10. sor: nem kap Isten-apósától hozományt, azért ellopja a napot -holdat, s elhozza az embereknek, az elsőt keblébe rejtve,a másikat tompora mögé akasztva,akároak "ágit est szabadító* mesénkben /319*/ a sárkányok mögé a nyeregre akasztva. S jellemző, hogy itt is az emberiség számára nyerik vissza a napotholdat,bár a sárkányoktól, az elrablóktól kell elvennie a hősnek.fjjtaaim szövegének mitikus jellege abban is megmutatkozik, hogy az uton,amig a hős Isten-apósához feljut, állatokkal találkozik, amelyeket sorra lelő, a azok "csodás nagyságúból mai nagyságúvá" változnak! Égitestszerzés van még Badloff I. 7. sz. ""Püdar kán" történetében is,a 24851. sorban* k felsorolt motívumok mellett azonban még egész sora egyezik az előzéknek, helyesebben a hősének-költészet egész világa lényegében egyezik a mese világával,mindössze az a különbség, hogy szereplői mitikus hősök, a mesében pedig emberek, akik valami módon emberfeletti képességre tesznek szert. Ilyen egyezés a hősök állandó utjai ott az alvilágba, ahol alvilági lényekkel - szintén hősökkel - folytatnak halálos küzdelmeket,ott találják meg elrablott húgukat vagy leendő menyaszszonyaikatj a hősök nővérei, anyja, vagy felesége ott is,mint a mesében "többet tud", tanácsot ad, előre megmondja az eseményeket, sőt kitűzi a hősnek megoldandó feladatait}közös vonás a gyermek-hősök csudás ereje,a külső lélek megölésével elpusztított ellenfél,s maga a tartalom állandóan azonos jellege:az ifjú hős elindul a világba, megküzd ellenfeleivel, a szörnyekkel s kalandok sorozata után elnyeri felesé-