Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Diószegi Vilmos: Emhergyógyitás a moldvai székelyeknél

Az értelmezett irodalmi szöveg fordítása: elindult kilenc szűz kilenc fejszével kilenc lapáttal kilenc seprűvel kilenc törülközővel, fejszével levágjuk lapáttal elhányjuk seprűvel elseperjük törülközővel megtöröljük. hogy Katarina maradjon tisztán ahogy a szűz anya hagyta (teremtette?) Méhéreszkedé

s» Mikor beteg a hasába, ereszkedik le a méhe, mátkuca burjánt meg kell főzni, meg kell igya az asszony (G 6). Nyilalás. A nyilalást borogatással, cérna csomózásával és kendermadzag viselésével gyógyították. Kiegészítő eljárásként néha szenes vizet is készítettek. Borogatás.. A méhes köpüből a viaszt acskóba tették.(Ha nyilallott), akkor azt az acskót megmelegítettük és rátettük a csóré bőrére, ahol nyilait (P 2). Cérna csomózás_szenes víz

zgl. Vizet vetett: három szenet beiévetett. Akkor vett kilenc darab cérnát s abba bogot csinát. A vízben bele is bogzotta, ki is bogzotta, közben monta: nem a vizet bogozom, se nem a cérnát, hanem a nyilalást (P 2). Kende.rmadzag_visjlésjí» Mikor a kendert,a virágos kendert beleáztattuk, abból vettünk látót, azt csak erre hasznátuk. Mikor valamelyiknek nyilalás vót az oldalába, akkor abból sirítettek egy mazdagot s akkor elmentek egy bábához, óvasott egy tál kezdetien vízre, arra a mazdagra is óvasott, meg a vízre is,osztán felkötte az oldalára a mazdagot, keresztesen. Azt ott tartotta kilenc napig. Avval a vízzel mind csak megmosta az oldalát. Azt a mazdagot levette onnét kilenc nap múlva, aztán azon a regvei, míg a nap fel nem jött, evitte és belevette a folyóvízbe, hogy vigye a víz a nyilalását is úgy, mint a mazdagot. A vizet etőtötte a kert tövihe (Lé 3).