Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Diószegi Vilmos: Emhergyógyitás a moldvai székelyeknél
Más ráolvasás: ha «aber igíxte ne", hasadjon ki a tők«7 ha asszony igízte meg hasadjon ki a csicsa (G 12). jlegfokha^ynázáj. Megfokhagymázták négy helyen az arcát: a homlokát, a jobb arcát, a bal arcát és az állát (Lá 2). Jize2,ettel_vald, megmosás.. Pesikéjjen a kézibe és mossa meg vele az arcát (Lá 2). A pendelyivel megtörűte a fejit (G 5). Ijedtség. A jettséget lapulástél kapja, a rossz mikor meglapulja. Ilmában is megjelenik, mindig azt álmodja. Dé li ti tűre románul (G 1). Ha valaki megijedt, megfüstölték, megmosták, megfürösztötték, vagy ólmot öntöttek fölötte. Megfüstöj.éj._Szentelt virággal füstölték. Rossz cserepre tesznek néhány szenecskét, erre a virágot, s a kicsit föléje tartják (G 4). Búcsúkor szentelt virágot hoztak, azzal megfüstölték (Lá 7), Van jettségtől való burján,ezt megszárítják és azzal füstölik a beteget (G 1). Ha kutyától ijedt meg, akkor kutya szőrivel, ha farkastól, akkor farkas szőrivel,fogával, körmivel füstölik meg (G 16).Ha embertől, akkor az ember ruhájából füstölik (G 5). Mikor megijeszt valaki csoda ingemet, akkor el kell menni, meg kell kerüjjem háromcor a házat. És a hajából kell vágjon s akkor vészen ki a tűzből parazsát, ráteszem egy bádogra s akkor azt a hajat reáteszem a szénre, és akkor az övedzőmet leveszem és akkor fölé állok és az felfüstöl egészen (Lé 3). Megmosás. Szentelt vízzel megmosták, iutt is belttle (G 4). Mej^ürösztés. Kilenc gyümölcsfáról — meggy, cseresznye, alma, birsalma, mindenféle gyümölcsfa — három ágat kell szedni, ezt kell megfőzni, ebbe kell füröszteni. Csak hótfottyán lehet csinálni (G 5). jjlomöntós. — Az ónóntés megijédestől használ (P 2). Jettség ellen inkább az ónöntést használtuk, jobb volt az ónöntés.Ha megijedt, mondták: öntesd meg az ónyát (G 5). Ijedtség ellen (volt) vagy ha az orvos nèm tudott segíteni (G 16). Ha megijed,az ónyát megöntik (G 10). Ijedtség ellen az ónyát meg kell önteni (G 1). Akkor öntik, ha a gyermek siegijedett, vagy erős beteg. Mást nem használtak (az ijedtség győ-