Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Diószegi Vilmos: Emhergyógyitás a moldvai székelyeknél
azonban est a hiányt igyekeznek pótolni: írnak haza Moldvába, és kérik az egyes "reváiaádkotások" szövegét* Mindez ast mutatja, hogy a moldvai székelyek körében igen élő még a népi embergyógyászat. Írről tanúskodik egyébként az adatköslőknek a gyűjtéshez való viszonya is. A megkérdezettek - nemre és korra tekintet nélkül - magától érthetően beszéltek gyógyító eljárásaikról, lem merült fel az az aggály, ami pl.a bukovinai székelyeknél, hogy "eseket most Össze irkálják, aztán Pesten kinevetnek bennünket ".Ha a szégyenkezés valamilyen jele megmutatkozott, annak sohasem a betegségről való beszélgetés volt az oka, hanem valami más, pl. szégyelte, hogy "c Bangó s an mondja 11 , "nem tudja magyarul, csak románul vagy "nem talál magyarul", vagyis nem pontos a fordítás. Xz utóbbi aggály a ráolvasásoknál volt gyakori. Feltűnő volt a szealéletességre való törekvésük. Ha gyógyfüvekről beszéltünk, azonnal hosták a készletet, s mindegyikből válogattak számomra. Éppen így az "őnöntéskor" kiöntött ólomalakulatokat is szívesen nekem ajándékozták, legfeljebb ast említették meg, hogy nehéz ólmot kapni. A ráolvasásokat olykor maguk írták le román helyesírással. Mindez ugyancsak arra vall, hogy a moldvaiak még mélyen benne élnek a régi gyógyító eljárásokban, bár a községben van orvos, a szövetkezetben pedig árulnak gyógyszereket. A gyógyításban való benne élést igazolja az is,hogy mikor részletesen kikérdeztem egy-egy gyógyító eljárást és afelől érdeklődtem, vajon gyereknél vagy felnőttnél alkalmazandó-e, akkor gyakran kaptam olyan feleletet, hogy nekem magamnak is, meg a gyerekemnek is jő. Ha valakinél megemlítettem, hogy nem használatra, hanem csak a múzeum számára gyűjtöm az adatokat, akkor is mondogatták: hasznos lesz az nekem is, éljek csak vele, ha szükségem lesz rá. Sőt volt, aki kijelentette, jő as, ha a múzeumban össze vannak gyűjtve ezek, mert előfordulhat,hogy az orvosok mind elpusztulnak, vagy bevonulnak katonának és akkor milyen jő lesz, ha ezeket megtalálj ' a múzeumban. A moldvai székely gyógyító eljárások - a különböző falukat tekintve - lényegükben megegyeznek egymással, bizonyos apró részletekben azonban eltéréseket mutatnak.Sgyetlen példát idézünk csupán, as ijedtség ólomöntéssel való gyógyítását. A pusztinaiak ujboldkor kezdték, holdfogytakor folytatták, és holdtöltekor fejezték be. ízzel szemben a gajcsánaiak holdfogytakor kezdték, ujholdkor folytatták ós holdtölte-
