Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Diószegi Vilmos: Emhergyógyitás a moldvai székelyeknél
A moldvai székelyek közül Bergyila, Gajcsána, Lábnik, Lészped és Pa azt ina magyarnyelvű lakóságának egy része a második világháború alatt áttelepült Magyarország területére. A jelenleg a Baranya megyei Egyhásaskozáron, Mekényesen és Szárászon éld telepes moldvai székelyek körében gyűjtött anyagunkból mutatjuk be az ember gyógyításáréi szóló adalékokat. A népi embergyógyítás igen fontos szerepet játszott Moldvában, ennek magyarázata elsősorban a moldvai székelyek kulturális szintje, valamint az, hogy csak kis mértékben voltak képzett orvossal ellátva. " 1933-ban egy nyáron hatvanan haltak meg a veresapróban. Az egész járásban egy orvos volt, de az nem is ment vidékre" (P 7).A lakosság tehát lényegében saját gyógyító ismereteire volt hagyatva. A moldvai székelyek többféle forrásból merítették ismereteiket Gyakran kezdték így a gyégyítóeljárás elmondását: "Anyósom mondta, de anyám is mondta nekem,hogy...*(B 1). Sé*t az idősebb rokonok szidták is a fiatalokat, ha nem tanulták meg a különböző gyógyító eljárásokat: Ha beteg volt a kicsike, vagy valaki más, futottam az anyósomhoz. Anyósom szidott meg: Tanuld meg fiam! Te csak futsz hazánk! Magad tanuld meg! Mer ha nem vagyunk itthon, akkor meg is hal a kicsike, s akkor a te lelkeden szárad! (LA* 1). Tudásuk legnagyobb része tehát hagyományazódás utján került hozzájuk. A hagyományozást elősegítette az a hiedelem, hogy a győgyítómódok a közösség véleménye szerint anélkül adhatók át, hogy elvesztenék erejüket. A ráolvasásra vonatkozó megszorítás pedig éppen a hagyó, mányosődásnak kedvezett: Az öreg fiatalabbnak elmondhatja, öregebbnek nem, mer akkor nem hasz&ál (G 10). Az olvasást csak fiatalabbnak lehet megmondani (Lé 3). Eüsebbnek el lehet mondani, de nagyobbnak nem, mert akkor nem használ (Lá 3). Nemcsak a szülők, nagy szülők, após vagy anyós tudása maradt as utódokra.Más faluk specialistái is - elsősorban a román gyógyítókgazdagították a moldvaiak "receptjeit". "Román asszony csinálta" pl. a
