Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Szigeti Kilián: A legelső magyar népdal helyes értelmezése
A LEGELSŐ* MAGTAB SÉPDAL HELYES ÉRTELMEZÉSE Az örvendetesen gyarapodó magyar zenetörténeti munkák mind foglalkoznak a legelső lejegyezve ránkmaradt magyarnyelvű világi dalunkkal: Pominoczky Fülöpnek Manuale ja táblájára 1520 körül bejegyzett mondókajávai. Szabolcsi Bence A magyar zenetörténet kézikönyvében (II .Bp. 1955. 17 + .lap.) közli a dallamnak frig tetrachordban való pontos átírását: llllfslsffmm. - De mintha nem bizna a lejegyzés hitelességében, hozzáteszi: ^Helyesen talán:" ddddltdtllss. Vagyis a fentebbi dallamot mixolid tetrachordba helyezi át. 0somasz Tóth Kálmán: A XVI. század magyar dallamaiban (Bp.1958 419.lap.) még tovább megy. A frig és mixolid értelmezés mellett közli még aa eol (vagy dór) megfejtési lehetőséget is, maga részéről pedig a mixolid aegfejtés valószínűsége mellett foglal állást. Falvy Zoltán: A magyar zenetörténet képeskönyvében (Bp.1960.47 lap.) Pominoczky lejegyzésének hasonmás-közlése után a pontos mai átirási adja, de nála is kisért a mixolid értelmezés. Azért zárójelben a dallam fölé helyezi a mixolid megoldáshoz szükséges módositásokat. Pominoczky irása nagyon világos és pontos. Se-mni kétséget nem hagy maga után, hogy helyes és hü megfejtése csakis a frig tetraehord lehet: Bátya bátya melly az vt bech-kere-ke-re V-ram V-ram ez az vt bech-kere-k©-re A vonalrendszer elején elhelyezett F-kulcs ezt világosan mutat ja. A harmadik vonalköz elején található B véleményünk szerint nem módosító jelként szerepel, hanem mint B-kulcs. Akik a középkori kódexek kulcsjelzését nem ismerik,azok számára talán szokatlannak tűnik a kettős kulcs használata. A valóságban azonban nagyon sokszor találkozunk kettős kulcsjelzésssl. Igaz, hogy
